Szegény népem mivé lettél?
Ország vezérlő uraid
szép nemzeted kibérelték!
Míg harácsolnak, dőzsölnek,
éhen halnak a szegények.
Nincs már szavad, nincs már munkád,
ha van, hát robotolsz szótlan.
Házad, lakásod a banknál,
bár üres, te az utcán hálsz,
az ég sem hallja meg imád!
Hol egykor fejlett ipar volt,
a mezőgazdaság virult,
hol láthattuk a holnapot,
nem féltünk attól, hogy mit hoz,
itt most nincsen más, csak romok!
Jó ifjaink menekülnek
külhonba, tán boldogulnak.
Időseink sírba mennek,
és követi, aki beteg.
Van jövője nemzetünknek?
Mi nem haladunk, nem állunk,
megyünk vissza sötét múltba.
A szegénység a földre gyúr!
Nem lesz más: jobbágy és nagyúr,
és nem lesz többé országunk.
Felirat áll majd nagy táblán
Európának minden nyelvén:
egy ország volt egykor e táj,
egy népnek adott szép hazát.
A neve volt: MAGYARORSZÁG!
17 hozzászólás
Bizony sokan éreznek így. Elég csak a saját környezetemből kiindulnom. Mégis azt mondom, próbáljunk meg optimistábbak lenni egy kicsit! Ne temessük az országunkat! Voltak már sokkal rosszabb idők, de azokat is átvészelte ez a nép. A vers egyébként nagyon jó.
Köszönöm Kedves Norton. Nem temetni akarom, hiszen a hazám! Csak féltem, és amit nap nap után látok, megélek, nem biztat semmi jóval. Üdvözlettel:Magdi
Kedves Magdi!
Gondolatban megszorítom a kezed, s gratulálok a versedhez, a gondolataiért, amit megoszotottál velünk. A hátam borzong, mert leírtad a rémséges igazságot. Írásimban – ha hozzám tévedsz – ráismrersz, hogy rokonlelkek vagyunk, egyet gondolunk.
De mit tehetünk mást, mint megosztjuk gondolatainkat, aggodalmunkat másokkal, verseinkben és prózában.
Mégis – reménykedjünk, hogy majd csak kiderül felettünk az Égbolt, s közeledünk jobb idők felé. Nagyon jó a versed!
Szeretettel: Kata
Nagyon jól esnek szavaid Kedves Kata, köszönöm szépen. Hogy sok közös van bennünk, azt már rég sejtem. Mindig elolvasom a versedet, verseidet, csak ritkán szólok hozzá. Annyian írnak Neked, hogy én csak ismételni tudnám az általuk leírtakat, azt pedig nem szeretem. De nagyon jól esik, hogy Te benézel hozzám.
Szeretettel: Magdi
Kedves Alkotó!
Az egy dolog, hogy igazat írsz, de nem sok művészetet látok benne. Régen is politizáltak a poéták, de valahogy be tudták úgy csomagolni a mondanivalót, hogy gondolkodni kellett rajta és a sorok között lehetett csak kiolvasni a lényeget. Ez itt pedig egy szókimondó vers. Sőt, nem is igazán vers. Egy rímes-rémes panaszáradat egy adag haraggal leöntve.
Ha megszelídítenéd a sorokat, még tetszene is, de így nekem nem tetszik.
Tisztelettel: Artúr
Kedves Magdi!A lelkem beleremegett a sorokba.Lehet hogy nőként nem tudunk olyan hazafias verset írni mint a férfiak,de az őszinte érzések és gondolatok mégis verssé formálódtak.Egy dologban biztos vagyok,őszintén mered leírni felvállalni a gondolataidat.
Nekem tetszik.
Szeretettel:Erzsi
Köszönöm kedves Erzsi jótékony szavaidat. Valóban őszinte ember vagyok, és szókimondó. Ez sajnos nem a legjobb tulajdonság, de így van. Én a bennem levő félelmet, felháborodást csak így tudtam megírni. Köszönöm, hogy olvastad, nálam jártál.
Szeretettel:Magdi
Sajna ilyen a világ, mindenki a maga pecsenyéjét sütögeti a többi meg nem számít…
Amit leírtál az pedig a valóság, a kő kemény valóság. Lassan az egész nemzet koldusbotra jut.
Remek korképet ábrázoltál, bár csak ne így volna… de sajnos ez van. A kérdés, hogy meddig?
Jól megírt vers!
szeretettel-panka (egyik jobbágy a sok közül)
Köszönöm kedves Panka, sokan vagyunk, és egyre többen leszünk így. Sajnos!
Szeretettel:Magdi
Az utolsó versszaknál összeszorult a szívem.
Szeretettel olvastalak: Ica
Sajnos szívszorító a világ körülöttünk. Nem szabad agyon hallgatni ezt a helyzetet. Köszönöm Icám, hogy olvastad. Puszi:Magdi
Igaz, szép és szívet szaggató! Én sokkal alpáribban tudnám megfogalmazni. :((
Köszönöm Neked értő, kedves szavaid.
Szeretettel:Magdi
Sajnos, kedves Magdi! 🙁
Van egy ország,
ahol álmomban jártam.
Ez az ország,
ahol arcomba vágtad
a magad arcát.
Te vagy otthon benne,
nekem el kell mennem
tovább…
oda, hol szép álmok várnak rám.
Van egy ország,
ahol meg kéne élnem.
Ez az ország
ahol él sok testvérem.
Magyarország.
De ha el kell mennem,
ne keress már engem
tovább,
keserű szívemben ég a vágy.
Lesz egy ország,
ahol élünk majd együtt.
Igaz ország,
ahol nem kell elvetnünk
a gaz rossz magját.
Oda visszatérek,
ne keress hát kérlek
tovább,
s akinek kellek, majd rám talál!
Szeretettel: dodesz
Igen Kedves Dodesz, van egy ország. és ez nekem a HAZÁM!
"Lesz egy ország,
ahol élünk majd együtt.
Igaz ország,
ahol nem kell elvetnünk
a gaz rossz magját.
Oda visszatérek,
ne keress hát kérlek
tovább,
s akinek kellek, majd rám talál!" – őszintén remélem! Köszönöm Neked!
Szeretettel: Magdi
Még egyszer jövök és szólok.
Még ha nem is tetszik némelyeknek, jól tetted, hogy leírtad a gondolataidat, a való igazságot. Aki ezt nem meri megtenni, az gyáva, és gyáva népnek nincs hazája! A kortárs íróknak meg kell szólalnia, nem hallhatni kell, remegve, összehúzódva.
Gratulálok, hogy papírra vetetted. Továbbra is ezt tedd.
Szeretettel: Kata
Köszönöm Kedves Kata!
Nem hallgathatok, mikor bármerre nézek, csak keservet, szenvedést látok. szívem szerint Tiborc panaszát mondanám üvöltve!
Szeretettel: Magdi