eltűnt a Fény, már nem tapogat –
hozd közel hozzám testmeleged
írd a szívembe gyöngy-nevedet.
Csend ül közel és csend ül távol
Hold udvarában lelkem táncol –
boldog a szem, mely Téged nézhet
átszökell testünk minden bércet.
Vakká lettem, mert vakká tettél
azt látom csak, mi bennem eszmél –
rózsát nyitott a fonnyadt bimbó
száguld velünk egy mámor hintó.
5 hozzászólás
Nagyon szép!
Gratualok:sailor
Kedves Sailor! Nagyon szépen köszönöm, hogy olvastál és örülök, ha tetszett. Üdv. Éva
Jajj, de szép, kedves Éva. Dallamos, ritmusos, igazi gyöngyszem.
Jó volt nálad lenni.
Ölellek!
Ida
Drága Idám! Nagyon örülök Neked. 🙂 Köszönöm, szívből. Egy kicsit el vagyok veszve, de…majd megkerülök. Ölellek. Éva
Igen csak száguld ez a mámor-hintó!
"rózsát nyitott a fonnyadt bimbó"
Szenvedélyes leírása egy talán még várt, de nem remélt szerelemnek.
Nagyon jó a ritmusa, annak ellenére, hogy nem tökéletesek a verslábak!
Szeretettel: dodesz