Ó azok a szép téli esték!
Alszik az erdő, a mező szendereg.
Ma hitet hint közénk az éden,
emberek ajkai derűt zengenek.
Puhán, hangtalanul hull a hó,
sebezhető a Föld, oly árva a föld.
Leszáll közénk csöndben egy angyal,
kis fenyőnkre káprázatos ruhát ölt.
Gondolatban most mennyben járunk,
kandallóban édesen pattog a tűz.
Meghitt gyertyafény, s a szeretet
átölel, szánk hozzád ma imákat fűz.
Bennem templomi béke lebeg,
a reményt most újra magamhoz veszem.
Itt az ünnep, már nagyon vártam:
szívem, lelkem lábaid elé vetem!
6 hozzászólás
Nagyon szép, tetszett.
Köszönöm szépen kedves szavaid és hogy olvastál. Buék: Zsuzsa
Szépségedhez gratulálok és BUÉK !
Kedves Edit! Köszönöm szépen kedves szavaid és hogy olvastál. Buék: Zsuzsa
Amíg lehetett " reménykedtem ", hogy nem a karácsonyba torkollunk . Csodás képek – miért feltétlenül csak a karácsonykor és idején és alkalmából .
Lehet , hogy tévedek , de számomra ez csak a karácsonyhoz vezető út . Maga az ünnep a vers végeztével kezdődik .
Átlagos karácsonyvers .
Kedves Péter! Köszönöm szépen véleményed és hogy olvastál. Buék: Zsuzsa