ám a feledni képtelen emberi emlékezet
még ma is naponta megidéz:
fülembe sírja hangodat,
és a féktelen fájdalmát fitogtató alkonyat
még mindig kéjesen látogat.
Már nem bújok el. Nem nyögök fel éjjel.
Ha látni akarlak, élek a veszéllyel,
hogy hazudjon az álom.
S amikor magamat gyermekként öledben látom,
hiszem a jelent, és igaznak találom.
Kisfiús arcomra rásimítod a fényt
óvatos kezeddel. Ó azok a kezek!
Még nem ráncosak, folytonos féltéstől fénylenek,
és adnak egy életen át, sohasem tétlenek.
Múlnak a napok, sűrűsödik a köd az arcodon.
Mindig elhomályosulsz,
míg a következő emlékképet alkotom.
Ám az álmok most már élesek,
tiszták, hihetőek, fényesek,
mint a napsütés a kék-fehér lepedőn.
Itt sosem kell sírni az illanó időn.
Kezemet kinyújtva állok a partomon,
közöttünk tengernyi víz. Én ide tartozom.
Te ott állsz a túlparton, a karod kitárod,
ölelni készülsz: az a Te világod
felgyorsul a szívem, megremeg a lábam,
amint rálépsz a vízre.
De hiszek benned anyám!
Mindent tőled tanultam,
még emlékszem ám,
tapintásra, illatra, ízre,
a szelíd szeretet leheletére,
s a megbocsátás melegére.
Úgy sétálsz a habon, ahogy mindig is éltél,
hittel, meggyőződéssel,
most is hozzám értél.
Forró ölelésed ajándék számomra,
kitart, míg újra látlak Téged.
Adj áldást hát álmomra.
Édesanyám halálának negyedik évfordulójára.
36 hozzászólás
Kedves Millali!
Csodaszép emlékezés.
A gyermeki szeretet, a tisztelet és a fájó hiány járja át.
Együt érzek veled.
Üdv: harcsa
Kedves harcsa!
Köszönöm szépen a véleményedet.
Üdv:
Millali
Kedves Millali!
A sok fájdalom mellett is kevés ami kihozza a könnyeimet. Most ez történt. Biztosan érted, ha azt írom, hogy nálam fordított… én itt maradtam ezen az oldalon.
Szépséges versed, hűen tükrözi az érzésvilágodat.
Szeretettel: Ica
Kedves Ica!
Ha lehet rangsorolni a fájdalmakat, azt hiszem, a Tied az első helyre kerülne.
Köszönöm, hogy olvastál, és remélem a könnyeid már felszáradtak.
Szeretettel:
Millali
Kedves Lali!
Együtt érzek veled. Sajnos én sem tudok elszakadni az emlékektől mit édesanyám maga után hagyott. Azt mondják .- majd az idő …,ez nem igaz ,már tudom. Nagyon sok szeretet árad a versedből, – meghatódva olvastam.
Ja és a vers az nagyon nagyon tökéletes!!!!!!!!
szeretettel üdv:Vali
Kedves Vali!
Köszönöm az együttérzésedet, a hozzászólásodat, és a véleményedet is. Az már egy elviselhetőbb állapot, ha már nem fájnak az álmok, de ezt Te is biztosan tudod.
Jólestek a szavaid, és már nem először.
Szeretettel:
Millali
Hm…
Sajnos, az idő sem. Soha. 11 év után ugyanúgy. Percekig tart, amikor egy Róla szóló álomból felébredve tudatosul, hogy nincsen. Meg a mai napig vannak pillanatok, amikor bevillan, hogy "na, ezt most megkérdezem Tőle", vagy "ennek most hogy fog örülni"…
Nincsen gyógyír, az idő sem az.
Egyedül az elkerülhetetlen természeti rendet kellene valahogyan elfogadnunk.
Szívhez szóló, mély, csodaszép a versed. A fájdalomnak -szerintem- egyedül az Édesanyákra emlékező ecsettel lehet szép arcot festeni.
Kedves Andrea!
Teljesen igazad van! Az eltelt idő a mankó szerepét töltheti be, de a levágott lábat nem képes visszaadni.
Köszönöm szépen a hozzászólásodat, nagyon örültem neki.
Szeretettel üdvözöllek:
Millali
Kedves Millali !
Az idő talán csak enyhíti a fájdalmat, elmúlni soha sem fog.
Tudod, tapasztalat…fiam elvesztése óta…
Nagyon szép, megrendítő versedhez gratulálok !
szeretettel: Zsu
Kedves Zsu!
Tudom, és mélyen megrendített amikor először értesültem a tragédiádról. Az a fajta fájdalom még égetőbb, még kilátástalanabb lehet. Sohasem szeretném megismerni!
Köszönöm, hogy meglátogattál, remélem nem szaggattam fel sebeket.
Szeretettel:
Millali
Csodaszép ez a vers, Millali. Majd álmodban kapsz érte édesanyádtól egy forró ölelést. A legszebb jutalom!:(
Sajnos, én még álmomban sem láthatom. Nem álmodom, pedig úgy szeretnék…
Szeretettel
Ida
Kedves Ida!
Majd jönnek az álmok, ne csüggedj. Valószínűleg akkor találnak majd Rád, ha nem is gondolsz rá.
Köszönöm szépen a kedves véleményedet, remélem hamarosan kapok egy álombéli ölelést.
Szeretettel:
Millali
Kedves Millaili!
…csak hallgatok!
Az utolsó három sor…hihetetlen!
Az egész írás is…
Üdv:sailor
Köszönöm kedves sailor! Örülök, ha ezt gondolod a versemről.
Üdv:
Millali
Mikor ilyen sorokat olvasok mindig elérzékenyülök, pedig én sosem írhatok le hasonlót.
De átérzem amit érzel kedves Millali.
szeretettel-panka
Jólesik, hogy átérzed kedves panka. Köszönöm, hogy olvastál, örültem Neked.
Szeretettel:
Millali
Ezt a versedet /is/ elolvastam többször. Valami olyan csodálatos átérzéssel íródhatott, amelyet tükröz minden sora. Én magam is azt éreztem, hogy megélem minden sorát. Ritkán magasztalok, mégis, most engedd meg kérlek! Lenyűgöztél.
Köszönetem érte.
Marietta
Kedves Marietta!
Te nyűgöztél le engem a hozzászólásoddal. Nagyon örültem a soraidnak.
Szeretettel:
Millali
Kedves Millali!
Ez gyönyörű szívhez szóló, örök szeretet elmondó vers, benne azzal a fájdalommal, amit egy kicsi gyermek soha nem tud feldolgozni, ha elveszíti az anyukáját.Felnőttként sem könnyű.
Szeretettel:
ildi
Kedves Ildikó!
Köszönöm szépen a hozzászólásodat. Örültem a látogatásodnak.
Szeretettel:
Millali
csak csendben olvasom. szeretettel
Köszönöm kedves Andy, hogy olvastad.
Szeretettel:
Millali
Kedves Millali! Álmodj csak örömet, forró ölelést, simogatást, és mindent mely hozzáköt. Álmodban, tégy rózsacsokrot, drága lábai elé. Én is ezt teszem. Minden tiszteletem. Éva
Kedves Éva!
Mi mást is tehetnénk? Már csak az álmok maradtak.
Köszönöm a hozzászólásodat.
Szeretettel:
Millali
Kedves Millali!
Meghitt, elengedő szép emlékezés. Legalábbis én úgy érzem, versed olvasásakor, hogy már készen állsz arra, hogy elengedd édesanyádat, nyilván emlékeidben örökké megőrzöd ŐT.
Szeretettel gratulálok: Noémi
Kedves Noémi!
Látom eljutott hozzád a versem üzenete, ennek nagyon örülök.
Köszönöm szépen, hogy olvastál.
Szeretettel:
Millali
Drága Millali!
Végtelenül szomorú gondolatok… 🙁
… mégis árad belőle a tisztelet és a szeretet.
Gratulálok mély érzésű versedhez, bár az alkalom igen fájó! 🙁
Szeretettel ölellek: Tünde
Drága Tünde!
Köszönöm, hogy átérzed, hogy megérted.
Nagyon örültem a látogatásodnak.
Szeretettel:
Millali
Szia Millali! 🙂
Dehogynem fáj, hajjaj!!! Gyönyörű a versed, nincs levegővétel olvasás közben.
Ez valami csoda!
Hallgatok, mert most bármilyen szó elcsépelt lenne.
Szeretettel: Kankalin
Szia Kankalin!
Nagyon szépen köszönöm, és igazad van, persze, hogy fáj.
Szeretettel:
Millali
Kedves Lali!
Gyönyörű versed szól Édesanyádhoz. Te is jó fiú lehettél, ha úgy szerettek, s még most is megölelnek – legalább álmodban. Szívhezszólón tártad elő érzelmeidet. Csodálatos és megható.
Szeretettel olvastam: Kata
Kedves Kata!
Köszönöm, hogy olvastad a versemet. Hogy jó fiú voltam? Valószínűleg a húgomnak erről más a véleménye.
Szeretettel:
Millali
Kedves Milali !
Érdeklődéssel olvastam mély érzésű versedet.
Gratulálok e-semmi máshoz nem hasonlítható érzéshez ami végig vezérelt alkotásodon.
Szeretettel, Zsófi
Kedves Zsófi!
Örülök, hogy felkeltette az érdeklődésedet a versem. Köszönöm szépen, hogy benéztél hozzám.
Szeretettel:
Millali
Kedves Millali!
Gyönyörű ez a búcsú!
Sajnos átérzem teljesen, és tudom, mennyi idő eljutni odáig, hogy merjünk ne félni az emlékezéstől…
Gratulálok és együtt érzek Veled: C.
Kedves Cyankalla!
Szeretettel köszöntelek a Napvilágon. Köszönöm szépen a hozzászólásodat, amelyből kitűnik, hogy számodra sem ismeretlenek ezek az érzések. Jólesik az együttérzésed és a gratulációd.
Kívánom, hogy sok-sok boldog órát szerezzen Neked ez az oldal.
Szeretettel üdvözöllek:
Millali