… Marosvásárhelyen
Március idusán
Sándor, amint láttad,
körülötted déltől-estig
nagyon sokan álltak,
szavaltak s koszorúztak
kacagó diákok,
kamaszos fiúk
s székelyruhás lányok,
sorban,sokan-sokan mások.
Előbb a szocik,
később majd a polgik,
magyariknál mostanság
ez vészjóslóan dívik,
a helyzet azért
nem olyan szomorú,
néha lehet derű
nem mindig csak ború.
A Maros mentén
bőven találni még magyart,
aki érzi még s érti
a Talpra magyart.
Igaz, van közöttük
sok Kászoni és Faragó,
aki már nem tudja,
mi az „á” és mi az „ó”.
Akad néha szép nevű Rákóczi,
kit ha nevéért dicsérsz,
csak azt tudja mondani,
hiába szimbólum,nemzeti eszme,
eu totus nu stiu ungureste.
(én mégsem tudok magyarul)
10 hozzászólás
Örülök, hogy tetszett.Köszönöm a kritikát.Üdvözlettel,haver.
csak annyit tudok románul, hogy „drum in lucru” – így az utolsó sort csak találgatni tudom.
tetszik a versed…
sn
Az utolsó sor azt jelenti, hogy ” én sajnos nem tudok magyarul “, egyébként örülök, hogy tetszett.Üdv.haver.
Nekem is nagyon tetszik a vers! Én, Magyarországról nem igazán tudom átérezni az erdélyi helyzetet, hiszen ahhoz, hogy igazán tisztában legyél vele, ott kell élned! Azt hiszem, ebben a versben minden benne van!
Örülök a kritikának és annak, hogy tetszett.Üdv.haver
Szia!
Kissé gúnyos, de nagyon jó! Egyszer el kellene érni, hogy az emberek szeressék egymást, függetlenül hovatartozástól, bőrszíntől, vallástól… El kellene érni, hogy mindenki vállalja fel azt ami, hiszen csak így teljes egy ember! Még sok ilyen verset a nagyvilágnak, és talán sikerül ez a szép álom. Gratulálok!
Köszönöm Mishu,a naivabbak még mindig reménykedünk.Üdv.,haver.
Szerintem, ha valaki törülteti magát azért a véleményeit is nem kell kitörülni, mert azokat már egyszer vállalta a nyivánosság előtt.Üdv.,haver.
Szatírikus, szomorú, elgondolkodtató. Nagyon tetszik a versed.
Kedves Colhicum, igen, elgondolkodtató, mert a fejlemények azóta is, csak a mi róvásunkra változnak.Üdv.,haver.