Два дерева хотят друг к другу…
Два дерева хотят друг к другу.
Два дерева. Напротив дом мой.
Деревья старые. Дом старый.
Я молода, а то б, пожалуй,
Чужих деревьев не жалела.
То, что поменьше, тянет руки,
Как женщина, из жил последних
Вытянулось, — смотреть жестоко,
Как тянется — к тому, другому,
Что старше, стойче и — кто знает?
Еще несчастнее, быть может.
Два дерева: в пылу заката
И под дождем — еще под снегом —
Всегда, всегда: одно к другому,
Таков закон: одно к другому,
Закон один: одно к другому.
__________________________________
Van két fa, mely egymáshoz vágyik…
Van két fa, mely egymáshoz vágyik,
S e két fa – épp házammal szemben.
Öreg a két fa. Házam is már.
Én, ifjú lévén, bizonyára
Nem sajnálnék idegen fákat,
De itt a kisebb… Ágkezével,
Mint nő, a végsőkig feszülve
Oldalt kinyúl, – kegyetlen nézni,
Ahogy a másik felé torzul,
Mely öregebb, nagyobb, – s ki tudja? –
Tán boldogtalanabb is nála.
A két fa, napnyugták tüzében,
Ömlő esőben, hó alatt is,
Mindég, mindég – egymáshoz vágyik…
Ilyen a törvény: kell a másik,
Egy csak a törvény: kell a másik!
* * * * *
2 hozzászólás
Kedves Mandolinos!
Ó boldog torzulás, mit kegyetlen nézni!
Ez a vers sokkal többről szól, mint két fáról.
Szól például rólam is!
Sőt, semmi nem szól annyira rólam, mint ez a vers!
Jó, hogy itt van!
Köszönettel:
Ildikó
Kedves Ildikó!
A fáknak karjaik vannak, a levelek suttogni tudnak, a gyökerek egymásba gabalyodnak, sokszor keresztbe termékenyítik egymást… Mindent tudnak, csak maguktól helyet változtatni nem… De vágynak egymáshoz, egymásra, és együtt sokkal boldogabbak. És ezért a közeledésért, az összeérésért sokszor fájdalmasan nyújtózkodni, kitekeredni kell. Nagyon emberi a költőnő, aki magáról ír tulajdonképpen…
Örülök, hogy lelkedbe talált! Köszönöm méltatásod és az 5-ös osztályzatot!
Szeretettel:
Dávid