Mary Howitt: Százszorszép, boglárka…

Százszorszép, boglárka,
Két csinos virág,
Mesél tavasz jöttén:
Napfény a világ.
Még a fák mind pőrék,
Még sivár a föld,
De a százszorszép hajt,
S boglárka is zöld.

Itt hóvirág bújik,
Krókusz szirmot tát,
Kankalin is nyitja
Sápadt aranyát.
Amott napsütötte part,
Rajt’ boglárka-nép;
Másutt, fagyos fű közt már
Fehér százszorszép.

Edzett virágocskák,
Mint gyermek, szegény,
Jó erőben játszanak
Anyjuk küszöbén.
Széltől pirul arcuk,
Oly elevenek,
Nincsen féltés, pesztra sincs,
Mégse betegek!

Mit számít fagyos tél,
Égzengés, eső kint!
Százszorszép, boglárka
Filantróp virág mind!
Aki nékik tartást,
Törődést adott,
Adjon erőt, s türelmes
Szívet ugyanott…

(Fordította: Szöllősi Dávid)
Budapest, 2023. szeptember 8.

BUTTERCUPS
AND DAISIES

Buttercups and daisies,
Oh, the pretty flowers,
Coming ere the spring time,
To tell of sunny hours.
While the tree are leafless,
While the fields are bare,
Buttercups and daisies
Spring up here and there.

Ere the snowdrop peepeth,
Ere the crocus bold,
Ere the early primrose
Opens its paly gold,
Somewhere on the sunny bank
Buttercups are bright;
Somewhere ‘mong the frozen grass
Peeps the daisy white.

Little hardy flowers,
Like to children poor,
Playing in their sturdy health
By their mother’s door,
Purple with the north wind,
Yet alert and bold;
Fearing not, and caring not,
Though they be a-cold!

What to them is winter!
What are stormy showers!
Buttercups and daisies
Are these human flowers!
He who gave them hardships
And a life of care,
Gave them likewise hardy strength
And patient hearts to bear.