Blatt im Wind
Lass mich das Pochen deines Herzens spüren,
dass ich nicht höre, wie das meine schlägt.
Tu vor mir auf all die geheimen Türen,
da sich ein Riegel vor die meinen legt.
Ich kann es, Liebster, nicht im Wort bekennen,
und meine Tränen bleiben ungeweint,
die Macht, die uns von Anbeginn vereint,
wird uns am letzten aller Tage trennen.
All meinen Schmerz ertränke ich in Küssen.
All mein Geheimnis trag ich wie ein Kind.
Ich bin ein Blatt, zu früh vom Baum gerissen.
Ob alle Liebenden so einsam sind?
Mascha Kaléko
(1907-1975)
https://lyricstranslate.com
Az vagyok, levél a szélben…
Szíved dobbanását hagyd, hogy érezzem,
Az enyém hogy ver, csak ne hallanám,
Minden titkos zárat nyiss ki előttem,
Hogy benézhessek lelked ajtaján.
Nem tudom kedvesem azt bevallani,
Hogy könny áradatom érted ömölt,
Mi volt az erő, mi összekötött,
S mi fog utolsó nap elválasztani.
A csókokba rejtve fájdalmam élek.
Takarom bánatom, borítsa árny.
A fáról, mint levélt, korán letéptek.
Ki szeret, azt mind sújtja nagy magány?
Szalki Bernáth Attila
2 hozzászólás
“Minden titkos zárat nyiss ki előttem,
Hogy benézhessek lelked ajtaján.”
Mindent szeretnénk tudni arról, akit szeretünk. Nem biztos, hogy akkor jobb, vagy könnyebb lenne.
A költői kérdés is ott van a vers végén?
Tetszéssel és érdeklődéssel: Rita 🙂
Köszönöm Rita figyelmed, mindenki számára mást üzenhet ez a vers.
Kérdés, mit tudott ebből áthozni az én fordításom.
Csokoládé…