Matthias Claudius:Fritze an Franz

Fritze an Franz

Ich habe Lenchen heut geküßt,
Mama hat’s nicht gesehn;
Denn, lieber Franz, wenn die da ist,
Darf so was nicht geschehn.
Sie sagt, ich bleib vom Küssen tot.
Ich glaub’ es aber nicht;
Wie wär denn Lenchens Mund so rot?
So freundlich ihr Gesicht?
Drum lief ich schnell zu Lenchen hin
Und küßte ihren Mund;
Das schmeckte gut, Franz! – und ich bin
Bis dato noch gesund
Und werd’ es sicher wieder tun,
Sobald es möglich ist.
Und sterb ich dann davon – je nun!
So hab ich doch geküßt.

Matthias Claudius
( 1740-1815 )

Frici Ferenchez

Ma megcsókoltam a Lenkét,
Mam’ semmit se látott,
Mert ha itt van kedves testvér,
Ki volna ily bátor.
Mondja, halott leszek csóktól,
De ezt nem hiszem én;
Hogy lenne ajka pirosló,
Arca szép, mi igéz?
Gyorsan kihívtam hát Lenkém,
S megcsókoltam száját,
De édes is volt, Fricikém,
Semmi bajom sincs, lásd!
S megteszem újra én bízvást,
Ha lesz lehetőség.
S ha meghalok ettől akár,
Na és! Csókoltam én.

Szalki Bernáth Attila