még ég a tűz még szúrt a seb
még friss az éj mi lázra tesz
már szét esett a holt- idő
és nem csikordul két cipő
most rám szakadnak csillagok
és vállamon most mind ragyog
de szól itt bent egy húr-zene
és megbillen a lét- heve
nincs éjszaka nincs rét-idő
nincs éji fénnyel tükröző
de sós a tenger szám tövén
eltört a fény az ég szemén
és jönnek jönnek holnapok
és rám köszönnek már azok
de nem kell még az új zene
csak bennem ájul szép szeme.
9 hozzászólás
Kedves Ruca!
Még… fáj, és ezt oly csendesen, mégis oly hangosan "beleordítottad" a világba. Én megpróbáltam először halkan, nyugodtan,… aztán elképzeltem hangosan, erős, határozott férfi hangon hallani. Nekem, mindkettő átjött. Ismételten gratulálok!
Szeretettel: pipacs
köszönöm:ruca
Kedves Ruca!
A ritmus és a rímek mind-mind nagyon jók! Tetszett! Örülök, hogy olvastam!
Faddi Tamás
köszönöm :ruca
Szia ruca!
Gyönyörű és egyedi a versed, minden rezdülése érthető és átérezhető. Ami fáj és ég, az örökké marad, ezen nem lehet változtatni.
Sok minden mélységesen megrázó benne, de vannak itt pozitív dolgok is.
A húr-zene kifejezetten magával ragadott, mert szeretem a dallamok ezen megnyilvánulását. Én hallom. A képeket látni engeded: képes vagy megláttatni fontos dolgokat.
Az utolsó sor a kedvencem. Az a legpozitívabb.
Nagyon szépen írsz, ruca!
Szeretettel: Kalin
Te érted és ez fontos nekem-kicsit más "lelkületű" de most "így szól a húr"
bennem.
köszönöm,hogy nálam járátl.Ruca
🙂 Szépen szól. 🙂
Bizony, fuvola kísérettel énekelte egy lány
és tényleg szépen szólt. Mármint a fuvola
és a lány hangja…………..
ruca
… elképzeltem… 🙂