Elmém szülte képben látom, hogy Velem vagy,
Búskomor éjszakáimon Te vagy a csillag.
Az ébredés határán, az éjszaka hajnalán,
Tudom, hogy szerelmed igaz, nemcsak "talán"
Ne szeress annyira, hogy attól kelljen félnem,
Ha belehalsz a szerelembe, egyedül kell élnem
Tudom, hogy mit vársz tőlem. Egy szerelmi vallomást.
Hidd el, hogy így nem szerettem senki mást.
Mióta vagy nekem, rám támadt a béke,
Múlté már a szürke napok szép emléke.
Megpendült lelkem legtitkosabb húrja,
Megrezdült szívem, hogy rám gondolsz újra.
3 hozzászólás
Szerintem te tényleg érzed is.Irigylésre méltó….Grt.Z
Szia!
Köszönöm, hogy ellátogattál az oldalmra. Tényleg így van, pedig már 17 éve együtt vagunk.
Szép és öszinte ,igaz vallomás,egy .kitünően összerakott versben .Gratulálok.