Születtem
mámort éhező anyából,
bátor-talán-kéjt ontó apától,
majd otthagytok a keményrögös sáncon,
mem öntözték cseperedő álmom,
gyarapodó évek hátán-
így lettem lám,
akár réti vadhajtás
-a legszebb-
móhon szeretem az életet
bár az évek sokasodván
letepernek gyarlón,
de kitartok,ne féljetek
mégha rágja is néha fene a testem
visszatér szemembe a ragyogás
ha jön az új virágnyílás
zöldbe cifrázó kertek alatt.
minden csatában erősebb leszek
csengőn,pengőn suhan kardom
ölelni is tud még karom.
nem gondolok még elmúlásra,
ki akarna halni,
korai távozásba.
inkább rágyújtok egy…nótára
van még a pohárban!