Meglátás

Akarás, lelkesedés, lárma is dőre,
a lélek körforgás, csendben jut előre,
mert körforgás az élet, mind megszünő vágy,
csak hang-, mozgás-, vágycsendben mozdulunk tovább.

Minden kétpólusú, mint árnyék és a fény,
de senkisem látta, hogy nő a repkény…
a törekvés mindig magunk láncolása
élettelen kőhöz, pénzhez… s mind hiába.

A lelkeddel törődj bolond modern ember,
s ha ezzel törődtél mással már nem is kell,
mert akkor majd kilátsz a kőhalmok mögül,
s meglátod a világ jósággal vesz körül.

Ameddig az ember a pénz, a siker rabja,
s a tudás -bár égig ér -, önmagát nem látja,
elcsendesült lélek talál boldogságot,
csak megcsendesült ember látja a világot.