Menedékem

Te vagy a menedékem
Ölelő puha ágyam
Napom a kerek égen
Karod kapocs a zárban

Szoríts magadhoz édes
Feszülj körém ha enged
Idő-szorítva véges
Láncra vert bús szerelmed

Omolj rám és ne ébredj
Égj belém, te örök tűz
Magamba építlek téged
Míg élő vágy ami hozzád űz

Ne harcolj s meg se látod
Máris itt leszel bennem
Az én álmomat látod
Míg vagyok és nem kell mennem