Menekülés

Elaludni mint Shakepeare Júliája.
Csendben átlépni a néma túlvilágra
hol nincs gond, nincs bánat
az embereknek nincs már álma.
Lázban nem ég fagyott lelke,
nem tesz semmit halott teste,
nem gondolkodik már a lelkem,
az üresség majd még elnyel.
De a szívetek még nem enged el,
ébren tartana, felemelne,
ha engedném; szeretne?
Vagy még jobban nevetne?
Lángol a kíváncsiság bennem,
fáradtan forgatom szemem,
nem lehet könnyekkel telve!
Mert a fájdalom elragad, elnyel.