Mit bíbelődsz te ősz,
mit hümmögsz, mit dohogsz?
Most fülemben fütyülsz,
hol röhögsz, hol morogsz.
Te nyiszlett, te sunyi,
most miért vicsorogsz?
Miért csámcsogsz, röhögsz,
tán rajtam vigyorogsz?
Menj innen, ne nyüzsögj,
ne bizsergesd nyakam!
Menj innen, mert tőled
égnek áll a hajam!
5 hozzászólás
Kedves Suzanne!
Ez is nagyon kifejezö.
Elmult a nyár és az ösz
sok sok szépsége mellett
néha az idegekre is megy
"
SMost fülemben fütyülsz,
hol röhögsz, hol morogsz."
"
Szeretettel gratulálok:sailor
Szép estét!
Köszönöm szépen kedves szavaid.
Kellemes őszi napot kívánok:
Zsuzsa
Nos, ez ütős vers! Így kiadni az útját az ősznek… (P. S. forogna a sírjában, ha volna neki.) Kiváncsi vagyok, mit fog kapni a tél… (üdv. áe)
Kedves Suzanne!
Érdekes verset írtál az őszről nekem tetszett.
Szeretettel:Ági