Mennyei dallamok zsongnak az éjben,
Kattan a basszus, rezzen a húr.
Dobbal ütemre lüktet az élet,
Forrong a vérem, a szív zakatol.
Zongora hallik távoli térben,
Fülembe kúszik lágy zeneszó.
Hallgatom bénán, nyugszik a lelkem,
Úgy tűnik, mindez csak álom volt.
Gitár dalára feltör az emlék,
Sírnak a hangok a távolból.
Vérzik a lélek, fáj ez az érzés,
Angyali szív-zene értem szól.
12 hozzászólás
Kedves Kankalin!
Nagyon jó a versed ritmusa, és a rímjei is. Szép költői kifejezéseket használsz, az egész tetszetős és remek alkotás.
Szeretettel: Kata
Kedves Kata! Nagyon köszönöm, megtisztelsz!
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Nagyon kedvelem a ritmusos-pattogós verseket – mondhatni, ez a gyengém 🙂
De az is, ha megtörni látszik az a bizonyos ritmus… és itt több helyen is érezni lehet:
1.vsz. 4.sor "forrong"(hosszú, hosszú szótag) helyett hosszú-rövid kéne… pl.:forrhat, forrjon
2.vsz. 2. sor esetében a "fülembe" még belefér, de a 4.sor teljesen elüt; a ritmus és a sorvégi rím sem az igazi (zeneszó-álom volt).
3.vsz. 1.sor "gitár" – rövid-hosszú szótagok helyett hosszú-rövid kéne
Ezektől eltekintve kellemes a versed.. a vélt hibákon még gondolkodom… ha igényled, esetleg belső levélben küldök rájuk megoldást… persze, ha tudok jobbat 🙂
Köszönöm a verset!
medve voltam
Köszönöm, Medve!
Szívesen olvasom az ötleteket a belső levelezésben is!
Üdv: Kankalin
Nagyon ütemes, lüktető, lélekemelő.
gratul:ruca
Szia Ruca!
Töredelmesen bevallom, hogy Mahler fantasztikus zenéjét hallgatom, immár a harmadikat. Tényleg szenzációs!
Viszont ez a vers valószínűleg nem jól sikerült, mivel csupa szomorúság, hiszen olyan fantasztikus ember ihlette, aki már nincs köztünk, viszont igazi zenész és ember volt. Azt hiszem, az én hibám, hogy ez nem jött le, de ezt jelentette nekem.
Köszi egyébként! Kankalin
Én azt gondolom Kankalin,hogy egy vers nem matematika! Szerintem egy irodalmi alkotásból igen sokmindent lehet gondolni, bizonyos érzelmi határok között. Ismételten szeretném kiemelni a verseidnél jól érezhető saját ritmust, saját lüktetést.Igen nagyra értékelem az önálló-lélekből fakadó- lüktetést. Írj, amikor csak rársz és úgy ghondolod:most kell!!
szia:ruca
Köszönöm, Ruca!
Fogok írni, csak várom a kellő pillanatot.
Szia: Kankalin
Kedves Kankalin!
Nekem lejön, hogy valakit elvesztettél, aki fontos volt számodra.
Mivel, menny és angyalok szólnak a versedből, gondolom egy másik létbe távozott.
A fájdalom érződik a sorokban.
Szeretettel ragyogok rád a szebb napok reményében.
Üdv: napsugárka
Köszönöm, Napsugárka! Így igaz, tényleg elveszítettem valakit. Talán a legutóbbi versem jobban rávilágít a dolgokra. Köszönöm, hogy ragyogsz rám is! (És azt is, hogy elolvastad.)
Üdv: Kankalin
Szia!
Komoly dolog, ha valakit elveszítünk idő előtt, nagyon nehéz feldolgozni az utána való űrt. Mire megszokod, ha egyáltalán rádöbbensz, hogy az életnek ez a rendje, az sok időbe telik. Nagyon szép lett a versed!
üdv: Eddie
Szia Eddie!
Köszönöm, hogy elolvastad! Tényleg nagy veszteség volt!
Üdv: Kankalin