Reggel felkelve erôs a kényszer
Mindennek véget vettek ma éjjel
Kikelek lassan, bambulok a falra
Lehunyom a szemem a világot távol tartva
De betör a szenny minden áron
Fáj a szívem, hogy mindezt így kell látnom
Ablakon kinézve nézzem a képet
Sehogy se értem mért így ért véget
Mit vétett ez a szép világ
Mikor lett a kép ennyire silány
Indulás közben még emlékszem arra
Mi is az ami a rendszert távol tarja
Szabad akaratom igába nem hajtom
Megmentem a világom, még ha ez is a halálom
1 hozzászólás
Ahogyan kétszer is átolvastam, valóban alkalmas megzenésítésre. El tudom képzelni szép lágy dallammal. Tehetted volna a dalszöveghez is.
Üdvözlettel: Kata