Toporzékol aki nincsen
méregfog a rézkilincsen,
dühe nagyobb, mint jómaga,
zsírtól bűzlik vastag nyaka.
Potroh puha, kemény egyén,
nyelve hegyén tehénlepény,
szomja laza, pupilla tág,
túlzó világ, nagy az arány.
Irigységtől sárga nátha
gyűlik össze orrlyukába,
hangja fortély, sűrűbe visz,
eljátszva a deli zsenit.
Menekülni, bőszült ige,
gusztustalan a hangszíne,
kifakad és porrá omlik,
alkonyatra összerogyik.