Minden emberben ott él a vágy
szíve valóságán, mit ábándul
hord, lelni békét ott belül keresve
szeretetet, nem csupán ajkak
szavain melyeket formál az
érzésbe tekintő mélység, hol
tettek ösztönein valósul meg
minden érzelmi nemesült
kötődés, melyre oly nagyon
vágyunk. Mert kötődések
nélkül a vágy csak vágy marad,
mely bennünk él, ha megfogan.
S néha toporzékol a szív űzve
lábaink lépteit illeszkedőn a
bennünk élő reményben, s
ahhoz, mi képzetünkben rejlik
s kötődik, magához a létezéshez.
Mert az életben minden össze-
függ, s azokat a függéseket kell
meglátni szívünk szemeivel,
érezni és érteni a mélyekben
menő dolgokat. Mert a létezés
mélysége ott rejlik a láthatatlan
vetüléseken, melyet e földön
csak az ember érthet meg, de
csupán az, akit képzeteiben
érintenek a szívben rejlő
láthatatlan valóságok. S mindez
nem elég! Meg kell találni azon
összefüggéseket, melyek nem
csupán értelmül vannak,
kötődésekül, hanem szeretetül
a Mindenhatótól, akinek minden
tette a szeretetre épülvén hoz
gyümölcsöt, megélve az embernek
ezen jósága reménylő valóságát.
De mindezt fel kell fognunk a
józanság érzésében, hogy nem
vagyunk egyedül. Ő az, aki él
a láthatatlanban, általa lett e
mindenség. Csak milyen is a
legtöbb ember, él önmagának,
hordva gondjait, mely gondok
nem engedik mélységében érezni
és gondolkodni, se vágyni igazán
az értelem mélysége után. Pedig
minden összefügg! Látnunk kell
a messzeségeket is, hol nem
tudunk ottlenni, azon törvényeket,
melyek léteznek mint összetartó-
erők a végtelenségbe veszve át
a milliárd éveken, át azon mélyeken
s magasságokon, melyekhez
kötődik minden ezen láthatatlan
összefüggéseken. Oly mélység
a létezés maga, s meg nem
érthetőnek tűnik, már csak az is,
hogy élhetünk úgy, hogy
megszületni sem akartunk,
senki, de senki erre a világra, és
mégis létezünk. Nincs oly emberi
értelem, ami mindezt felfogná.
S mégis az ember úgy lett
megteremtve, hogy keresse a
láthatatlan Istent, ha van szívének
értelme, mely alázattal párosulva
ébredhet mindarra a felismerésre
a Teremtőtől ismeret útján kapott
s ajándékozott hit által, hogy
minden létezés bizonyítéka hozzá
vezessen, s kötődjön mélységes
szeretete kötelékül, törődése által
minden tetteiben.
4 hozzászólás
Kedves Zoltán!
"Mert az életben minden össze-
függ,"
Mindennek léteznek okai,véletlen nem létezik,az csak a mi
beképzelésünk!
Természetesen jól jönnek a kibeszélések,hogy véletlenül,
akaratunk nélkül-ellen történnek-tek dolgok!
Igen,kis csodák léteznek,beképzeléseink szülik öket,
mert váratlanul jönnek!
A legnagyobb és legszebb csodák az életben,hogy mindennek oka van!
folyt!
"S néha toporzékol a szív űzve
lábaink lépteit illeszkedőn a
bennünk élő reményben, s
ahhoz, mi képzetünkben rejlik
s kötődik, magához a létezéshez. "
Nagyon szépen kifejezted!
Megtalálni azt a kltödést,megtaláljuk a célt!
folyt
´Minden összefügg´ezt olyan egyéni módon és átélten fejezted ki,
minden lépéseddel közeledsz a forráshoz:
" mely alázattal párosulva
ébredhet mindarra a felismerésre
a Teremtőtől ismeret útján kapott
s ajándékozott hit által"
Gratulálok csodaszép´átélt gondolataidra!
Barátsággal:sailro
Szép napot!
Kifejező versedhez szeretettel,
elismeréssel gratulálok!
Jó egészséget, szép napokat kívánok:
Zsuzsa
"S néha toporzékol a szív űzve
lábaink lépteit illeszkedőn a
bennünk élő reményben, s
ahhoz, mi képzetünkben rejlik
s kötődik, magához a létezéshez. "