S mással éled az életed
Más karjában sétálva
Boldogságod megleled
Tégy meg egy dolgot nekem:
Meséld el a lemenő Napnak
Az éj csillagainak
A véres teliholdnak
Meséld el
A fának a virágnak szélnek
És minden létezőnek
Hogy volt egy szerelem
Mely a sírba tett engemet
Meséld el, hogy voltál
Velem is anno boldog
S szíved mikor jöttél
Vadul rángatózott
Meséld el, hogy voltál szerelmes
S a nagy fájdalomért
Mit nekem okoztál
Majd az Istennek fizess
Meséld el akkor a Teremtőnek
Volt egy teremtménye kinek
egy bűne volt csupán
Hogy nagyon szeretett
Elhitte az érzésedet
A szíved dobbanását
És tudta szád
Minden hazugságát.
Meséld el akkor
Hogy mit is éreztél
Mikor végleg lecsukódott
Rám a szemfödél
És mit éreztél, mikor
Engem aláztál
Fájdalommal koronáztál
Hazug szerelemmel babonáztál
3 hozzászólás
Szia!
Az igaz szerelem örök a lélekben.Fájdalmas amikor vége.Viszont új célokért érdemes élni.Élni!!Ez fontos.
Szeretettel:Selanne
remélem elmeséli…Grat. Zsolt!
Drága Barátom
Csak hinni tudjuk a másik lelkivilága is olyan mint amilyen a mienk.Hisz én, ha szeretek, mesélek, még az élőről is.De mondd?Ha egyszer meghalunk, mesélnek e fejfánk előtt:(
Gyönyörű vers!!!!!!!!!!!!!!!!!
Ölellek:Kriszti