Ma kedvesebb a napsugár,
májusban Anyák napja vár,
ma ez az ünnep felragyog,
mint tiszta fényű hajnalok.
Ma virágcsokor illatoz,
szirmaik hálamondatok,
amit mi csendben átadunk,
mert nincs szavunk, csak hallgatunk.
Mi tőlük kaptuk életünk,
és mindent megköszönhetünk,
ők sok gondot elviseltek,
míg emberré felneveltek.
Mi felnőttünk, s ők aggódnak,
hogy mi lesz velünk ma, s holnap,
szemükben gyermekek vagyunk,
míg élnek, nem leszünk magunk.
Figyelmes mosolyuk a kincs,
meghallgatnak, ha senki nincs,
s köszöntőnk ma is ezennel
fogadják könnyes szemekkel.
Ők kiket nagyon szeretünk.
legyen a Jóisten velük,
s mint gyöngyvirágra napsugár,
áldott kezükre hála száll.
2 hozzászólás
Kedves Alberth!
Sokunk érzéseit és háláját fogalmaztad meg ebben az egyszerű, de átütő versben! Gondoljunk sokat az édesanyákra és szeressük őket nagyon!
Üdv. Tamás
Köszönöm szépen, Tamás!