Mikor a Hold ráült a házra
Egyszer egy éjszaka elfáradt a Hold, fent bolyongott az égbolton. Szomorú
volt, mert le akart ülni, de helyet senki sem adott neki. A felhők között szállt,
barangolt keservesen, egész teste remegett, majdnem a Földre
esett. Halványabban fénylett, sápadt lett a léte. Meglátta
egy kémény lassú, súlyos léptét, elcsigázott tekintetét.
Rászólt a Holdra, nevén nevezte, megkérte őt,
hogy üljön a kéményre. Csodálkozott nagyon,
örült a lelke, lassan elindult az invitált helyre.
Többször meg-megállt, lihegett nagyon, már
azt hitte, meghal az úton. Ám a kémény csak
biztatta a Holdat, mikor az elérte a nagy fákat.
Majdnem megállt a fák tetején, csodálkozott is
erősen a kémény. Azonban a Hold nem állt meg
ott, kimerülve, de a kéményhez jutott. Komótosan
ráült a Hold a kéményre, melyet az előtte fényesre törölte.
Egymásra néztek, jót beszélgettek, néha meg nevettek. Észre sem
vették, de eljött a pirkadat, hamvasságát érezték, s hűvös leheletét.
Ismét egymásra néztek, könnyes szemmel elköszöntek, de a Hold
megígérte, míg ilyen nagy lesz, minden éjszaka a kéményt mindig
meglátogatja.
4 hozzászólás
Huhh, jöttem én,az őszinte és elmondom a véleményem:
nem gondolom, hogy a fenti írás, bármily szabad kereteket is véve alpul, vers lenne. Prózának talán elfogadnám, mese alkategóriában. De fogalmazási hibák is vannak benne, ami a jó prózához illő gördülékeny olvasást itt nem teszi lehetővé. (Pld.: "minden éjszaka a kéményt mindig meglátogatja" – felesleges a "mindig"; "ráült a Hold a kéményre, melyet az előtte fényesre törölte" – ki törölt kit, nem egyértelmű; "Meglátta egy kémény lassú, súlyos léptét" – ez úgy hangzik, mintha a kémény lépne……stb.).
A gondolat – fáradt Hold, pihenést nyújtó kémény – aranyos. Szerintem jó, ha miután leírsz egy gondolatot, többször átolvasod, vagy valakivel átolvastatod, akár több napon keresztül is, és akkor kiütköznek az apró hibák.
További ihletgazdag perceket!
Hanga
Tiszteletem!
Az a nagy "harapás nyoma" ott jobboldalt gondolom, a Holdat akarja jelképezni, de az oldal nehezen adja vissza a teljes képet… a saját weboldaladon visszanéztem és ott jobban illeszkedik… Kérd a szerkesztőket, h segítsenek, mert ők meg tudják oldani, h visszanyerje eredeti alakját 😛 Egyébként nem tudom, h szerencsés-e így képverset alkotni…. sok lett a fölös "sor" benne, de erről később…. Én is szoktam hasonlóakat alkotni, de fordítva…itt is célszerűbb lett volna egy "Holdba" és "kéménybe" írni a verset… arra fogékonyabb az olvasó, én is csak elég nehezen vettem észre a "képet"…. de gondolom, a Te koncepciód a "szöveggel irt éjszaka" és az üres "fényes Hold" volt…
Na de itt jön a másik fele a dolognak… helyenként megbosszulja magát a "szöveggel irt éjszaka"….sok olyan belső sora van, ami teljesen fölösleges és elismétli, amit az olvasó úgyis hozzágondol….
"Egymásra néztek, jót beszélgettek, néha meg nevettek." – ez egy tölteléksor… elég gyenge
De ha gyerekeknek íródott, mert érezni a stílusán, akkor az "invitált" szót magyarosabbra cserélném (bocsánat, ez a gyengém…), szerintem jobban hangzana pl. a "felkínált" szó…
Talán inkább a prózaversbe tenném…de onnan is kilógna… kéne egy képvers alkategória 🙂
További jó alkotást!
medve
Nagyon tetszik! Gratulálok, és születésnapodra minden jót kívánok! Kati