Büszkeségem sutba dobva
Kuksolok ott, a sarokba’,
S a fekete csenden, mi körülvesz,
Nem hatol át hang.
Zene ordít a fülembe,
Semmit sem látok ültembe’,
Csak azt az arcot, mi most
Maga mögött hagy.
Elmentél, én itt ragadtam,
Magamtól elragadtam
A sanszot, hogy boldogan
Követhesselek,
Most meg idelenn kuksolva
Verem fejem a falba,
Élvezve saját, hideg vermemnek
Göcsörtös falát.
4 hozzászólás
Mi történt?
Tetszik a vers!
Nagyon-nagyon tetszik!
Gratulálok!
Gy.
Nagyon jó, tetszik. A második két versszak különösen.
Jó vers. Tetszik. Kifejező.
(üdv.: Á.E.)