Mikor még nem voltam, nap sütött fényesen,
záporeső esett szomjazó réteken,
vonatfütty cikázott párás levegőben,
miért is lett földi ember én belőlem?
Mikor még nem voltam, nem is hiányoztam,
üres kézzel jöttem és semmit sem hoztam,
mikor eljött időm, mint sok újszülöttnek,
kik addig nem voltak, de örömmel jöttek…
Mikor még nem voltam, már minden létezett,
rádiót hallgattak, használtak gépeket,
nélkülem hullámzott az élet tengere,
hiszen nem merültem akkor még én bele.
Vajon hol lehettem, mikor még nem voltam?
Megszületni vágytam mindenféle korban,
hogy ezen a földön én magyar lehessek,
gyűjtsek lelki kincset, s szeressek, szeressek!