Március kedves, idusa szép,
ránk mosolyog a végtelen ég.
Lengeti zászlónk tavaszi szél,
hősök emléke szívünkben él.
Mind örök példa ma is nekünk,
rájuk gondolva könnyes szemünk.
Haza, szabadság, legnagyobb kincs,
mert ha ez elvész, úgy semmink nincs!
Fáklyavivők ők, az ifjúság,
emlékük itt él bennünk tovább.
Petőfi Sándor lelke a láng,
népünk szívében lobog tovább.
Kossuth apánk emléke örök,
nem fog ki rajtunk német, török!
Bécsnek igája megtörhető,
e népnek lelke ősi erő.
Őrizzük bölcsen magyar hazánk,
Örök otthonként bízták reánk!
Őseink vére öntözte rég
harc árán védett becsületét.
Patyolat-fehér igazak ők,
magyar hazánkért sírba menők.
Ha zöldül a lomb, vár új remény,
él a szabadság, hit és erény!
Eme nagy ünnep emlékeztet
ne hagyd elveszni nemzetedet!
Hazád csak egy van, őrizd tovább,
utódainknak szent otthonát!