Láttam táncolni az univerzumot
lépéseid ritmusára.
Hallottam madarakat csiripelni
beszéded dallamára.
Orromba a szél messze földről
illatod elhozta,
törékeny embertested a Nap
fényéből alkotta.
Szellemed hatalmas ősök
újrafakadó kútja,
tekintetedben csillog a Jövő
csillagútja.
Szerelmed erősebb, mint maga az
Isten,
s mert engem ölel át, enyém már
minden.
4 hozzászólás
Nagyon szép szerelmes sorok,gyönyörű vers,gratulálok.Üdv:Szekelyke.
Kedves Liz Reed!
Csodásan megírt gondolatok! 🙂 A végén is nagyon szépen fejezted ki magad, az utolsó versszak uti két sorában! Csak az uti vsz. első két sorával nem értek egyet, de ettől eltekintve nagyon jóóóóó alkotás! 🙂
Még hogy nem tudsz verseket írni…..:))
Szia!
Egyszerűen gyönyörű!
Köszönöm, hogy olvashattam!
Üdv
JC