Egy kócos kis tanya áll
az évek erdejébe’.
Kerékvágta útján por száll,
ahogy árván, félve fut feléje…
Napokat és sok nyűgös gondot
ringat – fecskék tavaszát leste,
megtűrte azt a pár szél-motozta bokrot
ahová először rakott fészket az este.
Egy árva puli szalad ki néha,
házat őriz, vagy a tanya vigyáz rá?—nem tudom.
Csalódott iramban vackát veszi célba
az ember-hagyta, néma udvaron.
Esténként fáradt lámpák fénye
hoz hírt a megvénült faluból
s mint aki magára maradt: félve,
hogy van, létezése csendjébe markol.
…Itt minden emlék emléket szül,
–szent hely—hol anyám világra hozott,
másnak csak egy ház, nekem szentesül
létezése, mit magamban hordozok!
4 hozzászólás
Kedves Futóinda!
Igen, a szülői ház talán mindenkinek sokat jelent, van kinek ez az érzés pozitív, van kinek nem. S a hozzá fűződő emlék az idő múlásával egészen biztosan megszépül.
Szépen fogalmaztad meg az érzések szövevényét. Gratulálok!
Szeretettel:
Hamupipő
Kedves Hamupipő!
Az emlékek életképként való megmaradásában, fenntartásában nagyon sokszor besegített a honvágy. Később, amikor lehetett a két évenkénti hazalátogatások, mintegy felkarolták a múltat és megtoldották a mindenkori jelenben alakuló változással. Ami egykor szép volt, az bennünk élve még ma is szép. A rosszakat, ha tanúság volt bennük, leszűrtem, eltettem, de nagyon ritkán cipeltem magammal, elengedtem őket. Így szoktam meg s ma is így kezelek mindent körülöttem…
Köszönöm az észrevételeket.
Szeretettel: Inda.
Kedves Futóinda!
Ez több mint vers, talán költeménynek is nevezhetném.Szép visszafogott érzések, de azért sajdul, szép képek jó rím, ritmus, szóval összességében örülök, hogy olvasstam.
Gratulálok.
Ildikó
Kedves Ildikó!
A jó írás is olyan mint az önzetlenül adott ajándék: vele kétszeresen osztódik az öröm.
Megjegyzem, hogy amit olvastál az úgy volt: a valamikor szomjúságot oltó, az udvarban bámészkodó kút kifolyóján ülve, térdemen jegyeztem a látottakat, s vegyítettem az érzéseimmel is. Másnap este már a "műhely munkát" is elvégeztem rajta.
Ezt olvastad és köszi a dicséretet.
Szeretettel, Futóinda.