Ami itt maradt csak egy üres test már,
Nem érdekel, de sosem feledlek úgyse
A testem pedig kit érdekel ugyan?
Hallgat a szó,
Egyedül vagyok,
Hallgatok.
Pörögnek a képek,
Telnek a napok.
Én csak hallgatok, folyton hallgatok.
De kiabálni akarok, ordítani,
Hogy hallja meg mindenki,
Vérző szívem hangját:
Emberek én is létezem!
Fejemben gondolatok kavarognak,
Megőrjít a zaj.
Kinyitom a szemem, csönd van.
Csak az óra ketyeg…
2 hozzászólás
Szia!
Amikor az óra ketyegése eljut fülünkhöz , akkor csillapodóban minden! Addig a pillanatig,percig biztosan.
Szeretettel:Selanne
Szia kedves Selanne!
Köszönöm a hozzászólásod. Üdv. Ferike