Álomra tér a kikelet,
valóságos világtojás,
mindennapos feltámadás,
éjből fakadó eredet,
belénk ivódik csodája,
hagyni kell, tegye a dolgát,
percek múlnak, telnek órák,
és a fügefa virága
szárnya kel, termő gondolat
lesz belőle, fénykolibri,
tanít önmagunkban hinni,
s énekével babért arat.
10 hozzászólás
nNagyon szép gondolataidra
gratulálok!
Szép estét:sailor
Kedves sailor!
Köszönöm szépen!
Szeretettel!
Szép gondolatok, Szabolcs.
Szeretettel
Ida
Kedves Ida!
Köszönöm, hogy ezt érzed.
Szeretettel!
A meghökkentő és mégis helyükre passzoló képek, kifejezések ennek a varsednek is nagy értékei, Szabolcs! Testszett a versed, szeretettel olvastam! -én
Köszönöm, kedves Bödön!
Így buggyant ki bensőmből.
🙂
Szeretettel!
Remek gondolataidhoz szeretettel gratulálok: Ica
Kedves Ica!
Nagyon szépen köszönöm!
Szeretettel!
kicsit másképp, de élvezhetően kellemes képeket kaptam!
grat:ruca
Kedves ruca!
Örülök annak, hogy olvastad, szeretettel adtam.
🙂
Szeretettel: Szabolcs