Mit érdemel

Régi játékaink felnőve annyit érnek,
Amennyire tisztán játsszuk őket újra,
De lehajtott fejjel új lapot nem kérek,
Nem mehetek veled minden messzi útra.

Szabályok nélkül folyt köztünk szerelmi játszma,
S így is megszegtük mindet, hiszen mindent szabad,
Most bennem az értelem kutat, s szeretni árva,
Mert elmentél, és vitted magaddal önmagad.

Nevettem rád, mint gyermek és felnőve vágytalak,
S most a nő figyeli, a férfi hogyan tűnik el,
De nincs előtte út, nincs távolodó alak,
Vagy búcsúcsók, vagy szó, mire szíve egyre felel.

Mit érdemel az a bűnös, aki búcsú nélkül megy el?