Mondd, tudod e majd ki vagyok,
ha éjszaka arcomat vetíti eléd egy álom?
Mondd, a te szíved is dobban értem?
A tarkódra simul még hiányom?
Mondd, eljönnél árnynak a szobámba?
Vendégül láthatlak szívemben ha fázom?
Mondd, miféle játékot űztél te velem?
Életed térképére festve rajta voltam én?
Vagy királyságod víg bolondja lettem?
Mondd, hát ezért nevettél felém?
Mondd, megbocsátást kér e még szemed?
Mosolyod könyörög e még kedvesen?
Vagy elmúlunk, mint élőkben a remény,
és a feledésben halunk meg csendesen.
Mondd!
By silence
12 hozzászólás
Nagyon szép a bemutatkozó versed.
Kérdések, de hisz a szerelem csupa kérdésekből áll, olykor válaszokkal, ami vagy jó, vagy nem.
Üdvözöllek a Napvilágon, érezd nagyon jól magad.
Üdv: harcsa
Köszönöm,üdvözlésedet és azt is, hogy elolvastad versemet kedves harcsa.
Szeretettel:silence
Kedves silence!
Gratulálok elsö írásodra!
K
Különösen a két utolsó sor tetszett…nagyon jó gondolatok!
A többi is!
Üdv:sailor
Köszönöm kedves szavaidat sailor.
Szeretettel:silence.
Vigyázz ezekkel a fiukkal, sok mindent elhallgatnak:
Sok hibával írsz. Már a cím is hibás, amennyiben felszólító módban van. Már pedig abban van, ezért helyesen: Mondd.
Egy helyen tettél a „Mond” után vesszőt, (igaz, hibásan szóközt hagytál közöttük) a többi helyről elspóroltad, a már megbeszélt „d” betűkkel együtt.
Az utolsóelőtti sorban a „mint” elől is hiányzik a vessző, mi több, én a „remény” után is tennék.
Az első sor végén a pontosvesszőt „sima” vesszővel, a többi helyen kérdőjellel váltanám le.
A rímképlettel (vagy képlettelenséggel) is van bajom elég.
Tartalmilag: vannak kissé zavaros, logikailag bicegő dolgaid, (felesleges töltelékszavak, névelők) de akadnak kedves gondolatok is, ezért azt gondolom, hogy lehet ebből majd valami.
Kitartást és jó munkát kívánok közöttünk. a
Figyelmesen olvastam mindazt amit megosztottál velem. Szeretném megköszönni, hogy időd ráfordítottad versemre. Az írásjelek helyes használatában igyekezni fogok odafigyelni, hogy ne vonja el a figyelmet, és egyébként is jó az útmutatás, köszönöm.
A rímképtelenség "állításával nem értek egyet, de elfogadom, hogy te így látod.
A logikailag bicegő dolgaid" kifejezésed lehetne bántó is, ha nagyobb jelentőséget tulajdonítanék neki, hiszen az, hogy te nem látod át , nem igazán meghatározó ezen a téren. Amit te feleslegesnek látsz , talán én nem, bár könnyen lehet, hogy az idő múlásával változni fog amit most gondolok.
Köszönöm és viszont jó munkát kívánok neked.
Szeretettel:silence.
Arra gondoltam, ha elhagyod a 4. sorban az „A” névelőt, a 7. sorban a „te” sz. névmást, lágyabb folyást adsz a gondolataidnak.
Rímképletet felfedezni a segítséged nélkül továbbra sem tudok.
Apró logikai biccenést (nem bántani akartalak a kifejezéssel) a befejezésnél, az utolsó két sor és az azt megelőző két sor kapcsolatában érzek, amit, akár a versvégi pont kérdőjelre cserélésével is feloldhatónak tartok.
Persze, nem biztos, hogy igazam van.
Üdv. a
Kedves silence !
Üdvözlet a Napvilágon, nagyon jó gondolatokat találtam első alkotásodban, sok sikert kívánok.
Az előttem szólók leírtak mindent.
Szeretettel köszöntelek: Zsu
Köszönöm üdvözlésed. Örömmel láttam, hogy találtál benne jó gondolatokat.
Szeretettel:silence.
Jó sok mindent írtak neked. Nekem két észrevételem van. Az egyik az, hogy a bocsát igében nincs jé. (Ha javítani szeretnél valaha, akkor az adatlapon van, a vers mellett, egy módosítási lehetőség)
A másik, hogy ez a mondat tényleg jó:"elmúlunk mint élőkben a remény"
Köszönöm szusi észrevételed és tanácsod is.
Szeretettel:silence