(Avagy egy borult elme és ami mögötte van…)
Csokoládés csőtészta,haver!
Fű?A hagyd csak nem kell!
Vodka is van?Nah az jó lesz,
Talán egy kis felejtés jót tesz…
Hogy mi a gond?Végülis semmi!
Csak nincs kedvem hazamenni.
Persze,hogy jöhet még egy,
Kólát is tölts,magában nem megy…
Nincs nálam pénz,nem ide indultam,
Csak gondoltam egyet és befordultam.
De most nem a konyhába,mint Petőfi,
Maradok még…haver, jó téged látni!
Fű?Na jó,de csak egy keveset.
Anyámék azt mondták nem lehet…
Hú,ez jó volt!Mondtam már,hogy örülök neked?
Nem minden nap ülhetek egy asztalnál veled!
Mennyi az idő?A franc!Szerintem indulok!
Apámék nem tudják,hogy itt vagyok.
Ne vergődj!Na jó,még maradok,
Holnap a suliban is alhatok!
Persze,hogy jöhet még egy…
Jól látom,hogy ezek minket néznek?
Mi az,hogy téged biztosan nem?
Ne beszélj rébuszokban,nem szeretem!
Hogy csak én láthatlak,más pedig nem?
Ne hantázz már haver,nem hiszem!
Ha bolond lennék észrevenném…
Ne hagyj hát itt,ülj vissza mellém!
Most én rendelek, persze csak hitelbe,
Ha megjön a segély ki lesz fizetve.
Nem kéred?Akkor majd én megiszom…
Már nem kell fű,most nem spanglizom.
Kezdek kótyagos lenni,jobb,ha megyek,
Még az oviban van a gyerek…
Vagy hány óra van?Sötét az utca.
Várj!Megyek én is, ne fordulj vissza!
Mit néznek ezek?Nem hogy köszönnének!
Vagy nem tetszik nekik,hogy magamban beszélek?
3 hozzászólás
🙂 Szia!
Hát nagyon érdekes. Rímelni teljesen rímel, nagyon jól megoldottad! Elgondolkodtató!
Hát ez remek! Bár szerintem nem annyira abszurd, nekem nagyon is valósnak tűnik. Jól megoldottad, tetszik, ahogy rímbe tudtad szedni a “mai fiatalok” stílusát, világát. Nekem a “Még az oviban van a gyerek…” sor épp a téma miatt kicsit ugyan kilóg, de sebaj. 🙂 Gratula. Poppy
Köszönöm!Az ovis témával csak érzékeltetni akartam,hogy van gyereke és mégis ezt csinálja…bár lehet télleg nem illett oda:)