2026. május 30., szombat
    Véletlenül
    Új írás létrehozása Fórum
    egyéb

    Most

    black eagleBy 17 hozzászólás726 megtekintés

    Versnek ütköztem,
    és leperegtek rólam a rímek.
    Most
    friss illat üdít.

    Tektonikus erők felett lavírozom,
    sokaknak
    játszi kis kaland ez,
    de én már
    úgy összevertem magam…

    ***

    Az ablakok szélesen kitárva,
    szellőznek a szobák.
    Holnapra
    a versek is új ruhát öltenek
    és elmennek plázázni.

    Rímek a földön!
    Seprűt, lapátot nekik,
    amíg
    nem értjük egymást újra.

    Régóta gyűlt már a doh szaga,
    közben
    a küszöbre torlódott sok
    nyúlt nyakú celeb –
    korszellem, korstílus, irányzat…
    Kívül tágasabb!

    ***

    Túl sok az igyekvő,
    a forgalom
    verejtékszagot nyög, inflál, vajúdik;
    a sétálókat mindenki gyűlöli.

    A vak rohanásban
    már csak színek lobognak és formák –
    köntösök
    a sok zajos, üres semmin.

    Türelem…

    Betétlapot cserélünk mosoly'gva,
    nem bánt a dudaszó,
    áll a forgalom,
    gyűrődik az aszfalt.
    Nem az én pályám, mit keresek én itt? …

    ***

    Versnek ütköztem,
    és leperegtek rólam a rímek.

    Csak barangolok,
    néha ütközöm, de friss a levegő
    … jó úton járok? …

    Share.

    17 hozzászólás

    1. sailor on

      Kedves Laca!

      Nagyon tetszettek gondolataid!
      A vívódás:´leperegnek rólam a rímek´,
      …´de én már
      úgy összevertem magam…´

      A Türelemnél:´Nem az én pályám,mit keresek én itt?´

      Egyedül egy feleletet tudok adni kérdésedre:´…jó úton járok?…

      IGEN!!!!!

      Gratulálok:sailor

    2. Horvaja on

      Jó úton jársz, barátom. Élvezem a verseidet, mert feladat a gondolatokat kibontani, beazonosítani, megérteni. Könnyűnek látszik, de a felszín alatt van a lényeg, az életképek mögött, rejtve. A kötöttség lepereg, de az ütközések kijózanítanak. Várom a többi ütközésedet is, persze, csak ha nem okoznak benned nagyobb kárt. Mert ütközés nélkül nem megy.

      Szeretettel,
      Janó

    3. szilkati on

      Szia Laca!

      Minden ütközés fáj, de csak aki felületes, az nem ütközik. Pontosabban ütközik, csak érzéketlen, és nem érzékeli az ütközést. Dehát tudod: "Aki dudás akar lenni, pokolra kell annak menni". A formát meg a tartalom határozza meg, nem a éppen adott -és mulandó- korstílus. A "friss levegő" mindig jó megoldás.

      Szeretettel: Kati

    7. black eagle on

      Kedves Janó😉, Kati⚘, Ica⚘, Túlparti😁 és Szabolcs😊!

      Nagyon köszönöm a figyelmet mindenkinek és köszönöm a biztatásokat is. Természetesen időről időre felteszek magamnak kérdéseket, amelyek leginkább költőiek. Arra nem is gondoltam, hogy mások megválaszolják és hogy ennyi válasz érkezik rá. Mindenkinek szívből köszönöm.

      Laca😊

    9. Horák Andrea Kankalin on

      Szia Laca! 🙂

      Ez áprilisban volt…
      Azóta eltelt néhány hónap és határozottan úgy néz ki, hogy maradtál az úton. Ezzel megválaszoltad a költői kérdésedet szavakkal és tettekkel bizonyíthatóan.
      Zseniális a versed, csak ámultam, amikor először megláttam. Számomra már-már felfoghatatlan, hogyan képes valaki ilyen összerendezett, tartalmában mély, formailag egyedi művet létrehozni úgy, hogy természetesen áramlik, minden erőlködés nélkül.
      Ez a te titkod marad, de remélem, felszínre kerülnek még ilyen irodalmi értékű sorok tőled. Sok mindent kiemelnék, de keveset fogok. A képeidet említem, pl. a plázázást. Ebben is jóval több mondanivaló van, mint amennyit a szó valójában takar, de az egész gondolatsor ilyen.
      "Most friss illat üdít." – ez világít a kezdésnél és a "néha ütközöm, de friss a levegő" a zárásban.
      Két ütközés között engedd, hogy átjárjon az üdítően friss levegő. 🙂

      Szeretettel: Kankalin

    Leave A Reply