Térdenállva örömmel köszönöm uram
Hogy végre jó írányba tereled utam
Oly sok fájdalom és szenvedés után
Létezik valaki aki szeret talán
Öszintén, szívből igaz szerelemmel
Nem bánt meg, nem aláz meg mint más eddig tette
Senki földjén jártam, hol nem volt boldogság
De azt mindig tudtam milyen ha szívem fáj
Oly sokszor éreztem, valami széttört itt belül
Két fiú emlékét őrizte, de már kihűlt
Elmúlt égő lángja, más nem maradt csak emlék
S egy új boldogság lép a sebek helyére épp
Lassan egy éve ővé már a szívem
Voltak fájó percek de megörzöm őt itt benn
Az emlékeken túl lépni sose könnyű dolog
De ő segített nekem, s most vele boldog vagyok!!
5 hozzászólás
Jajj de szép!! Beya, igaz szomorúság hatja át, de a vége szép, mert végig ott bújkál benne a remény!! ;))
Nah ez egy igazi vallomás!
Akkor tessék megbecsülni engem 🙂 Szeretlek!
Ahogy mondja! Hallod The Beya? ;-DDD
Hallom! Meg is becsülöm,ami volt elmúlt! Benne van a versben is!