Most lefekszem és behunyom a szemem,
hagyom, hogy kinyíljon szebbik világom,
hol bátran andaloghat hű képzeletem,
s magamat is sokkal boldogabbnak látom.
Belül egyszerűbb, világosabb minden,
fekete árnynak nem legyeznek körül,
ezernyi fény csillan, ígéret varázslat,
játszom és elhiszem nem hagytál egyedül.
Kigondolom a kérdést majd a választ,
nem kell félnem, hogy bárki is kinevet,
egyszerű szavakkal bélelem ki álmom,
s csupán egyetlen szó mindenre felelet.
Most lefekszem és behunyom a szemem,
ringatom magam reményem nyugágyán,
jöttöd a takaróm, magamhoz ölelem,
fejem alatt tiszta bizalmam a párnám.
10 hozzászólás
Gratuláálok! Nagyon tetszett! Szép gondolatok!
Barátsággal Panka!
Kedves Panka!
Köszönöm. Örülök, hogy tetszett.
Barátsággal: Adrienn
Szia Arienn!
Nagyon szép verset írtál!
Szeretettel:Selanne
A fotód is igazán jó:-)
Szia Selanne!
Köszönöm, hogy olvastad, és köszönöm az értékelést is.
Szeretettel: Adrienn
Hmm….én a régi fotómat látom (még)…a fotó értékelését is köszönöm .))))
Szia Adrienn!
Nagyon szépet írtál, – az utolsó két sor csodálatos.Gratulálok!
Szeretettel üdv:Vali
Szia Vali!
Köszönöm szépen.
Szeretettel: Adrienn
Kedves Adrien!
Szép a versed, most is tetszik, mint indig.
Szeretettel: Kata
Kedves Kata!
Köszönöm, hogy olvastad.
Szeretettel: Adrienn
Reménnyel fűszerezett versedhez gratulálok kedves Adrienn! Kívánom, hogy álmod valóra váljon.
Szeretettel: István
Kedves István!
Köszönöm szépen!
Szeretettel: Adrienn