Egek villáma sújtson hamuvá
Legyek porrá dermedt buborék
Égjek el feslett márványszirmokon
Gördüljek könnyként fáradt arcokon
Esténként temessetek kérges tenyérbe
Bánatűző ízem csorduljon ajkakon
Belőlem sarjadjon a holnapi mosoly
Őrüljön meg mind, ki látja halálom
Legyek az, kinek nem akartok látni
!
7 hozzászólás
Húha! Nem semmi, ahogy a halálról gondolkodsz. Nagyon költőien teszed! Gratulálok!
Barátsággal Panka!
Szinte arcúl csapott a versed, de szerintem annak is szántad.
Szia!
Tök jó, hogy az utolsó sorodba semmiféle természeti dolgot nem tettél bele, mégis az a legütősebb, hiszen az a legrosszab sors, szerintem. Jók voltak a képeid, tetszett!!
Üdv,
Réka
Mondhatom, alaposan megborzongattál. Remélem, nem komolyan tetted fel a kérédést a megjegyzésnél…
Egy észrevételem volna: Érthetőségi szempontból jó lenne mondatok szerint kitenni a közbenső írásjeleket is. Vesszőkre gondolok.
Egyébként a versed jó, csak borzongató!
Szeretettel: Kata
Kedves Jodie!
Eléggé elkeseredett sorok. Most lehet hogy sokan elvárnák tőlem hogy egy elkeseredett, szomorú idézetet írjak ide neked. De nem teszem. Pontossan az ellenkezőjét. Miért? Miért is lenne az a célom, hogy még szomorúbb legyél?
Ezért is egy kis viccesnek tűnő idézet, de egy fontos jelentőséggel Rodney Dangerfieldzöl:
"Mondtam az orvosnak, hogy engem mindenki utál. Azt mondta, ne legyek nevetséges, még nem is találkoztam mindenkivel."
És pontossan ebben van az értelme. Az eddigi életünkben, olyan kevés emberrel találkoztun, ahhoz képest hány ember él a földön? De hát akkor miért vagyunk néha olyan elkeseredettek? Lehet, ha pontossan most, az helyett, hogy kesergünk, ha kimennénk, találkoznánk a nagy Ő-vel ?
Minden perc számit az életünkben, csak észre kell vennünk.
üdv Toni
Érdekes vers. Először az átokszerűsége fogott meg, d a ráolvasott sorsok, nem feltétlenül az átkok leggonoszabb kategóriái, ezért inkább valamiféle vágyat olvastam ki belőle, hogy "legyek". Összességében tényleg tetszett, jók a gondolatok, és szépen fokozott a vers – befelé.
aLéb
Sziasztok!
Nagyon köszönöm mindenkinek a véleménymegfogalmazást, érdekes ennyiféle szemszögből látni "magam" 🙂
A helyzet azért nem ennyire tragikus. A költészet nem csak a szép dolgok kifejezésére szolgál, ugyanúgy alkalmas a kevésbé kellemes érzések "kijuttatására" is. Természetesnek tartom, hogy a pozitív események mellett negatívak is történnek velünk, és ennek ugyanúgy hangot kell adni, mint a szerelemnek, szeretetnek, vagy egyéb kellemes témának.
Természetesen a negatív töltetű verseknél jó, ha borzongató és egy kissé nyers is tud lenni, ezt próbáltam belecsempészni ebbe a versbe is.
Köszönöm az értékeléseket!
Jodie