Tegnap még nyár volt,
forró, perzselő.
Kacagott az élet,
ragyogott a mennybolt.
Most kornyadó levelek
sárgán hullnak a földre.
Hirdeti ősz közeledtét
az ólmos, nyirkos, hűvös lég.
Haldoklik az idei év,
mély álomra hajtja fejét.
Lesz tán majd új kikelet,
ki tudja azt most még?
Nincs más, csak remény!
9 hozzászólás
Szeretettel gratulálok szép őszi versedhez.
Valóban minden benne van.Jó volt olvasni. Ágnes
Jó volt látni soraidat Kedves Ágnes, köszönöm Neked!
Szeretettel: Magdi
Szia magam! 🙂
A bölcsek azt mondják, hogy a remény hal meg utoljára. Nincs okom vitatkozni velük. 🙂
Versedben igazságokat írsz, egyszerű szavakkal vetíted elénk az őszt, a képletes elmúlást.
Jelentem, lesz még tavasz, tán még az idei őszben is. 🙂
A címen javítanod kéne, mert a "Múlandóság" Mulandóság.
Ezzel az okossággal éltetlek saját, először pozitív őszömben. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves magam!
A remény…megszépíti a hétköznapokat,
irányt ad,elöre ´érzi´,hogy szebb is lehet-ne
és benne ott az ígéret utolsó elötti harmadik sor
kérdésére
Szeretettel:sailor
Köszönöm Kedves Kankalin építő szavaid. A "Múlandóság", "Mulandóság"-l kapcsolatban valószínű, hogy igazad van. Én nagyon régen voltam diák, és még úgy tanultam, hogy mindkettő elfogadható. Nem egy költőnk, fordítónk használja hosszú "ú"-l. Bár ez nem mentség arra, hogy én az újabb helyesírást nem ismerem. Nem tudom hogyan lehet itt javítani, tehát…
Szeretettel: Magdi
"érzi, hogy szebb is lehetne" – bizony Kedves Sailor, az érzés nagyon erős. Az ígéret? Talán lesz.
Szeretettel: Magdi
Kedves magam!
És ez a remény majd újra virágba borul.
🙂
Szeretettel: Szabolcs
Szia magam! 🙂
Titokban javítottam. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Tündér vagy Kankalin!
Ha megírnád nekem, hogy ezen az oldalon mit hogyan tudok javítani, nagyon leköteleznél.
Szeretettel: Magdi