Egykoriban volt sok kenyér,
És vörösre tapsolt tenyér,
Nem számított, mihez értesz,
Szolgálj hűen, sose kérdezz!
Ha ezt tetted, kaptál helyet,
Nálad képzettebbek helyett,
Harcolt érted bősz katona,
Mindennap várt bő lakoma.
Le csak rugdoss, felfelé nyalj…
Így majd, elvtárs, nem érhet baj!
Kapsz majd házat, kiskerteket,
Földet, gyárat, üzleteket!
A keselyűk egyre gyűltek,
A kisemberek rendre tűrtek,
Velük mindent elhitettek,
Olykor párat elvitettek.
S nőtt a földből a sok gyáros,
Senkiből lett milliárdos,
Ez volt rég, az átkosban…
De jó, hogy ma máshogy van!
5 hozzászólás
Szia Norton!
a könnyen félrevezető ritmusra, és az utolsó sorban csattanó iróniára kapol egy ötöst 🙂
bár végig éreztem az aktualitását
" így keeee csináni é! " 🙂
üdvözlettel: Szindbád
"De jó, hogy ma máshogy van!"-hát ez a zárás tényleg mindent visz! Jól végigvezetted és rég olvastam ekkora csattanót.
Üdv:Tamás
Pár napja írtam ezt a verset, és visszaolvasva valahogy "amatőrnek' éreztem. Nem tudom, miért. Talán a rímek falsak kissé. Az biztos, hogy olvastam már ennél sokkal jobban megírt verseket ezen az oldalon, és ezt nem álszerénységből állítom, hanem tényleg így van. De ha a mondanivalója átment, annak nagyon örülök, és köszönöm a hozzászólásokat. Örülök, ha éreztétek az aktualitását.
Üdvözlettel: Norton
A vers szerkezetileg tetszett, ugyanakkor a helyzet csak látszólag változott, más a rendszer neve… "vad kapitalizmus" de ugyanazok zsákmányolnak… (csak törvényesen) ne haragudj ha ezt ideírtam, mindenféle párttagság és politikai nézetektől függetlenül.
szeretettel-panka
Egyáltalán nem haragszok, kedves panka. Engem az se zavarna, ha ideírnád a politikai nézeteidet. Legfeljebb a szerkesztőknek nem tetszene, valószínűleg törölnék. Amit állítottál (párttagságtól függetlenül) azzal egyébként én is egyetértek, A vers utolsó mondatát ironikusnak szántam. Köszönöm, hogy olvastad.
Szeretettel: Norton