Várakozol, mint
Árucikk az emberpiac
Végtelen sorában
Haj és szemszín szerinti
Értelmetlen besorolásban
Annyit érsz, amennyire alattad
Leng ki a mérleg mutatója
Pénzedet felvett ruhád
Jelzése kiabálja,
Megítéltetsz,
S választásod egyre szűkösebb:
Kiállsz a sorból, és süketekhez
Beszélsz egyre hangosabban
Mire ők majd ellöknek, mint
Egy buszon a tömegben,
Vagy végigállod a sort
A sablon ítélethez:
„Sajnáljuk, nem felelt meg,
Ehhez az élethez másokat
Képzeltünk el.”
2 hozzászólás
A képről ítélve nagyon fiatal vagy, de a gondolataid rendkívül mélyek, és igazak. Vigyázz, hogy az élet soha ne tudjon eltéríteni erről az őszinte útról.
Gyula
Való igaz,még fiatal vagyok. Az élet nem tud letéríteni erről az útról, mert ő írja nekem.
Nagyon köszönöm, hogy írtál, sokat jelentenek a soraid!
H.