A macskaköves tér nagy forgatagában
egy szaxofon melódiája hallatszik,
az életre kelt akkordok oly csodásan
mesélik… amint a nyugvó nap aranylik.
Muzsikus lelkéből szép virágszál fakad,
szirmai magával ragadó emlékek,
melyet ismét átélve a múlt visszaad…
A jelenben felejthetetlen vendégek.
Járókelők lelkét lágyan megérinti,
utókornak pazar dallamok regélik…
bú s öröm cseppét öreg zenész széthinti,
szerzeményében életét elmeséli.
Többen meg-megállva, merengőn hallgatják
a hangjegyek csevegőn csendülő táncát,
amely mély érzések impulzusát adják…
Előcsalják a képzelet szivárványát.
2023. május 31., Bödő Viktória fotója ihlette
2 hozzászólás
Kedves Ilpaki!
Tetszett hasonlatokkal,de
különösen nagyon szép hangulattal díszített írásod!
“az életre kelt akkordok oly csodásan
mesélik? amint a nyugvó nap aranylik”
Gratulálok!
Szeretettel:sailor
Szép napot1
“Muzsikus lelkéből szép virágszál fakad,
szirmai magával ragadó emlékek,
melyet ismét átélve a múlt visszaad?”
Kifejező, szép soraid tetszéssel olvastam.
Szeretettel: Rita 🙂