Napfényt akarok, tarka pillangókat
Önfeledten trillázó madarakat
Szélben lengő búzát, aranyló kalászt
Közte piros pipacs, kéklő búzavirág.
Lombos erdőben a szökellő szarvast
Az erdő legmélyén megbúvó farkast.
Szellőt akarok, záport, égi áldást
Friss harmatos rétet, s tücsökmuzsikát.
Mezítláb szaladni, hegyen völgyön át
Érezni akarom a hajnal friss illatát.
Hallani a patak csendes csobogását
S érezni a természet csodás varázsát!
11 hozzászólás
Kedves Kedves!
A vers olvasása közben szinte láttam magam előtt a jeleneteket, melyeket leírtál és éreztem az erdő, mező illatát. Gratulálok, üdvözlettel: Szilvi
Kedves Szilvia!
Nagyon köszönöm kedves soraidat.
Ugye mily csodás az emberi képzelet?
szeretettel ölellek
Anikó
Kedves Kedves!
Veled mehetek?
Oly szép képet vetítettél elénk,
hogy szinte érezni a napfény melegét! … 🙂
Kedves Dóra!
Gyere velem és éljük meg a természet varázsát 🙂
puszi
Anikó
Nagyon szép óhaj kedves Kedves!
Valahonnan ismerősnek tűnik… 🙂
Szeretettel olvastam: Tünde
Kedves Tünde!
Ezt ma reggel valakinek írtam aki nagyon depisnek tűnt, vigaszt vittem neki, melegséget és fényt. remélem őt is megérintette.
Szeretettel ölellek
Anikó
Nosztalgiát ébresztett bennem a vers, hiszen gyermekkoromban mindez megvolt.
Gyönyörűk a képeid, a természet hangjai… Nagyon szép.
Szeretettel
Ida
A Napfénnyel együtt, a hangulat is emelkedettebb lesz, a szabadban bóklászva /mert én teszem/ pedig, ajándék:-) Szép a versed Kedves Anikó.
Szeretettel:Selanne
kedves Selanne 🙂
Köszönöm hogy itt jártál és hogy tetszik
A hangulat adott. A bajom ezzel a verssel csupán annyi, hogy valahogy egyhelyben topog. Az első két versszak felsorolás, a harmadik pedig amolyan összegzés, belevegyítve saját érzéseidet az eddigi felsorolásba. Hiányérzetem támadt a vers elolvasása után, több egyedibb, eredetibb szókapcsolattal, képekkel dúsíthattad volna.
Kedves Csaba
Köszönöm az észrevételt, majd igyekszem de lehet az nem én lennék. De a jó pap is holtig tanul. még fejlődnöm kell..