Dülöngő rögök árkában éltem vaksötéten
gyökértelen, mocorgó csíra, pihés levélke
voltam, szívemben ez a dzsungel szelíden
váltott zöldre, szentjánosbogár volt az úton.
Növekvő értelmembe vihart felhők hoztak.
Színes buborékban játszadoztam a porban.
Mesék után vacogtam, parázson didergett,
sírt a lelkem, eltűnt az imám, eltűnt az Isten.
Nem engedem el cserepes, szikkadt sorsom,
liliom szőtte éveimet gyöngyöző fák alatt,
hiába marad ott az illata, míg én kergettem
a szerelmet ízekre szedett szét a szenvedély.
Naponta hiába ijesztget engem az öregedés,
tevékeny gyökereim nem engednek szétesni.
Naponta ijesztget
By oroszlán
16 hozzászólás
Drága Ica!
Ha nem ismerném sorsod kálváriáját, talán nem is érteném a versed. Azonban ismerem, és nagyon is értem. Az egész életed benne van ebben a versben, minden szépségével, szomorúságával együtt.
Könnyfakasztó, Ica drága, és nagyon mélységes és szépséges.
Ölellek szeretettel,
Ida
Drága Ida!
Nagyon összezsúfoltam mondanivalómat, úgy szólván túlzottan Jobb lett volna fel sem tenni. Átírom, lehetne belőle több vers is,
Köszönöm, hogy megérteted.
Ölelték szeretettel
Ica
Kedves Ica!
Valóban több versre való, amit írtál. Létösszegzés. De jó, hogy a vége optimista.
Szeretettel: Kati
Kedves Kati!
Valóban "létösszegzés"…tömören.
Szeretettel
Ica
Kedves Ica! Tevékeny gyökereid! Jól mondod, így van, így llehet! Az élet nehézségeit sokan, sokféleképpen viselik. De a költő sorsa más, mint az átlagemberé! A költőnek írni kell, bármi van, vagy lesz, akkor is, ha piros hó esik az égből. Nagyon tömör, nagyon ütős. A szavak, mint szikladarabok a hegyről, úgy zúdulnak alá! Tetszett! Szeretettel üdvözöllek: én
Köszönöm soraidat kedves Laci!
Jól látod, hogy tömör szikla…a tengerparton.
Szeretettel üdvözöllek
Ica
Sztem ne írd át! Így jó, ahogy van, ahogy megírtad. Olyan, mint egy tömör, nehéz sziladarab a tengerparton. Mennyi minden feszül benne:::! 🙂
Kedves oroszlan!
Gyönyörü írás!
Egy tükör magadról!
Szebbnél szebb képekkel,hasonlatokkal,
színekkel,gondolatokkal fejezed ki a
benned összesereglett emlékeket!
Szeretettel gratulálok:sailor
Szép napot!
Örülök és köszönöm soraidat kedves sailor!
Szeretettel
Ica
Kedves Ica!
Gyönyörű verset írtál.
Örömmel időztem nálad.
Szép napot kívánok:
Zsuzsa
Kedves Ica!
Régen láttalak itt!Nagyon tömör vers!
Az utolsó két sor tetszett!
Szeretettel:Ági
Kedves Ica!
Többször is elolvastam a versedet, nem állítom, hogy minden gondolatodat megértettem.
Ami nekem lejött belőle az a sok fájdalom amivel megküzd /egy növény? egy ember? te magad?/, de az életfolyamban betölti rendeltetését.
Olvastam a többi hozzászólást is, azt hiszem ez egy olyan alkotás, amit minden olvasója másképpen dolgoz fel.
Judit
Gyönyörű írás,azt hiszem,hogy szavak nélkül is értjük…
Ölelésem Zsu
Drága Ica!
Olyan optimista költői átéléssel álltál az öregedéshez.
"Naponta hiába ijesztget engem az öregedés,
tevékeny gyökereim nem engednek szétesni."
Annyira sajnálom, hogy a tevékeeny győkereid mégis feladták, és hagytak szétesni.
Csodálatosan köszöntél el az olvasóidtól.
Az utolsó közzétett versed közkincs lett.
Belénk égett.
Isten Veled!
Könnyű takaród legyen a föld!
Emléked örökké kedves lesz nekünk, verseiden keresztül megőrizzük.
Utolsó üdvözlettel: druszád
Drága Ica!
Olyan optimista költői átéléssel álltál az öregedéshez.
"Naponta hiába ijesztget engem az öregedés,
tevékeny gyökereim nem engednek szétesni."
Annyira sajnálom, hogy a tevékeeny győkereid mégis feladták, és hagytak szétesni.
Csodálatosan köszöntél el az olvasóidtól.
Az utolsó közzétett versed közkincs lett.
Belénk égett.
Isten Veled!
Könnyű takaród legyen a föld!
Emléked örökké kedves lesz nekünk, verseiden keresztül megőrizzük.
Utolsó üdvözlettel: druszád
Drága Ica!
Olyan optimista költői átéléssel álltál az öregedéshez.
"Naponta hiába ijesztget engem az öregedés,
tevékeny gyökereim nem engednek szétesni."
Annyira sajnálom, hogy a tevékeeny győkereid mégis feladták, és hagytak szétesni.
Csodálatosan köszöntél el az olvasóidtól.
Az utolsó közzétett versed közkincs lett.
Belénk égett.
Isten Veled!
Könnyű takaród legyen a föld!
Emléked örökké kedves lesz nekünk, verseiden keresztül megőrizzük.
Utolsó üdvözlettel: druszád