ringatózik magasban,
napkeletre fordul reggel,
este nyugatra, ahogy kell.
Napraforgó tálcáján
méh zümmög, dünnyög, matat,
családjának nektárt kutat,
édes élet utat mutat
Nem tudja, hogy élete
méhek nélkül mit sem ér,
az pedig nélküle éhes,
vékony pénzű mézlegény.
8 hozzászólás
Kedves Ildikó!
A szerethető napraforgóról kedves verset írtál.
Szeretettel gratulálok: Ica
Köszönöm kedves Ica!
örülök ,hogy tetszett ! 🙂
ildi
Kedves Ildiko!
Szép képek,hasonlatok!
Grat:sailor
Kedves Sailor, nagyon örülök, hogy tetszenek a hasonlataim és képeim 🙂
üdv: ildi
Szép dallamos vers, élettel teli hangulatot áraszt.A "mézlegény" szó tetszik!Gratulálok!
szeretettel üdv:Vali
Köszönöm kedves Vali! örülök, hogy tetszett a versem. A "mézlegény" szót meg kellett alkotnom, hiszen a méh-re nincs a nyelvünkben más szó, s külön öröm, hogy kivétel nélkül mindenki, aki olvasta a versemet azonnal értette, és senki részéről nem érkezett nem tetszést kifejező vélemény.
üdv: ildi
Kedves Ildikó !
Kellemesen lágy, dallamos verset írtál 🙂
szeretettel gratulálok: Zsu
Köszönöm Zsuzsa!
Örülök tetszésednek, s hogy itt jártál! 🙂
szeretettel:
ildi