Csak egy kis csokit szeretnék enni.
Így majd tudok boldog-hormont termelni, a világnak.
Szívesen adok mindenkinek, legalább egyet.
Mert szenet adtam már eleget.
Az új divat, miszerint öltözködöm, a gyémánt.
Akasszátok hát a nyakatokba,
S ha netán elfogyna,
Egyetek ti is, egy kis csokit.
Nassolgatásaim
By Géza
5 hozzászólás
Érdekes vers! A csokoládé “az örök érték”… egyet értek! 🙂
“Csak egy kis csokit szeretnék enni.
Így majd tudok boldog-hormont termelni, a világnak.
Szívesen adok mindenkinek, legalább egyet.
Mert szenet adtam már eleget.” … nagyon jó! 🙂
Szióóó megint!!
Hihi, ez egy kicsit más féle-fajta írás, mint amit Tőled megszoktam, de tetszik, főleg: “majd tudok boldog-hormont termelni, a világnak”. Hümm, így reggel megkívántam a csokit, úgyhogy most be is nyomom a túrórudimat! ;-D Hátha órán termelem a hülyeséget!
Kini
Dobd le a gyémántot, egyél cvsokit!!! Nyamm, most megkívántam, pedig nem vagyok édesszájú…
A “boldog.hormon” pedig fontos. És köszönjük! 😉
Tetszett, mert nem szokványos. Nagyon jó volt olvasni!
Üdv: Vv
Nekem is tetszik, különösen a már emlegetett második sor. A megjegyzést nem értem. De ha nem szerves része a versnek, akkor végülis mindegy. Jó lett!:)
Köszönöm.Örülök.