Ne /Ars poétika/

Ne törődj raggal és rímmel!
Ne számolj szótagokat!
Csak, hogy tudd! Hogy igazából,
az apró dolgok fontosak,
semmi más ne érdekeljen!
Írd meg őket magad!
Ne figyeld évszakok múlását,
ne számolj csillagokat!
Az égen ők jól el vannak nélküled,
zsugorodnak, vagy nőnek.
Miért is zavarnád őket?
Ő dolguk.
Meg tudod, sose bántanak.
Mások már megélték,
megírták vulkán kitörését,
látták, ahogy sziklák összeomlanak.
Megírták fontos dolgaik…
De ne zavarjon,
maradj a Túlparton.
Csak hogy tudd!
Az apró dolgok nagyon fontosak!
Azokat írd meg magad!
„Na” szóval,
Írd csak meg őket, az apró dolgokat,
a néked fontosakat.
Fogj keveset, és markolj sokat!
A fontosakat
mások már rég megírták,
Idő elmosta összes könnyeik,
könyvtárban porosodnak könyveik…
Ne írd a lényeget,
és sose a valót!
Mert úgyse értheted meg
a sehol sem megtalálhatót.
A pillanat elillan,
a fénykép-írás megmarad.
Tán „elkaphatod, mi folyton szökésben van”
Ő a végtelenből összes pillanat.