Szilánkora hullik hited,ha belém sóhajtod.
Koporsóba űz kínod, ha életed rám bízod.
Titkaid kapuja kitárul, ha kulcsát megkapom.
Fényed kihuny, ha lámpásod én gyújtom.
Éhen veszel, ha asztalod én terítem.
Nem lesz vánkosod, ha ágyad vetem.
Álmod nyugtalan, ha én ringatlak el.
Sorsod mostoha, ha én nevellek fel.
Ostoba maradsz, ha tanítód én leszek.
Eltévedsz, ha utat én mutatok neked.
Vízbe fúlsz, ha úszni én tanítlak meg.
Megfagysz, ha kályhád én fűtöm fel.
Ne higyj nekem, ne bízz bennem.
Jobb az neked és könnyebb nekem.
11 hozzászólás
Kedves Ralf!
Azt hiszem ilyen szép elutasítást, nő még nem kapott.:)
Szeretettel gratulálok: pipacs
Szia!
Köszönöm szépen:)
Ralf!
Kedves Ralf!
Ez igen! Frappáns! Te aztán nem kertelsz:-)
Üdvözlettel:Selanne
Ezek után?…Már hogyan is mernék benned megbízni???:))))
Mégha kérdeznél, akkor sem!:))))
Viszont, mindent átfogó a bizalomvesztés…:))))
Üdv: Lyza
Kedves Ralf!Elutasítani valakit így is lehet.Talán jobb mint szavak nélkül.
Nekem attól függetlenül tetszik a vers!
De legalább magadba bízz.)
Ha megtörtént dologról írtál feltennék egy kérdést..
A szeretet hiányzott, vagy egyszerűen az önzés győzött felette?
Esetleg valami másól van szó?
Üdv:
Abigail
Igazából nem történt meg, csak jött a dolog és megírtam…:)
Ralf.
Kedves Ralf!
Ütős vers!Remekül megírtad!
Gratulálok!
Üdv:Ági
Köszönöm szépen, Ági!:)
Kedves Csótány Ralph!
Nagyon ötletes! 🙂
Ha ilyen egyszerű lenne az élet, akkor val.színű könnyebb lenne. Vajon megérné?
Nem tudom!
Minden esetre nekem nagyon tetszett a versed! (Egy két helyen cseppet másképp fogalmaztam volna, de az én lennék, és nem Te.)
Grat. Gy.
Kedves Gyömbér!
Örülök, hogy itt jártál, és hogy tetszett az írás! 🙂
Köszönöm, Ralf.