Kaptál egy járgányt,
ez járt neked.
Amerre haladsz, ő megy veled.
Az út érdekes, sőt, van, hogy merész,
ha, meredeken egy hegyre mész.
Máskor csavarja orrod a bűz,
nyomod a féket, de valami űz…
Olykor akadnak karambolok,
átszáguldott éjjelek, dugóban töltött nappalok.
Néha zsákutcában találod magad,
ott megfordulsz, mert a karaván halad.
Szabály is van;
akad, ki betartja,
akad ki kijátssza,
akad ki tagadja.
Lehet az utad zegzugos vagy kusza,
lehet egyenes, unalmas,vagy buta,
lehet dimbes-dombos, illatos vagy csendes,
lehet átkozott és átkozottul rendes.
Ha virágok illatát hozza a szél,
és látod a völgyben a tengereket,
ha letérsz az útról, hogy hamarabb odaérj,
ám a sárban így benne rekedsz,
ne feledd:
járgányod magad vezeted!
4 hozzászólás
Ehhez zene kéne, meg refrén; tiszta LGT feeling…
Sztm jó.
Köszi! A zenét lehet, hogy nem én fogom megszülni… 🙂
Szókincsed aztán van ám ! Nem csak beszédre , írásra is ! Valahol már leírtam, csak ráduplázni tudok : tehetséges vagy ! Írj sokat.
szeretettel fefo
Kedves lowcallbus és fefo! Köszönöm a hozzászólásotokat. Egészen belepirultam…
(lowcallbus! tetszik a neved!!!)