Vergődöm, mint pille szárnya,
a kényelmes, vetett ágyban.
Fáj mindenem, gerincemen
sikoly pattan, sírok csendben.
Ezer tű és ezer szúrás,
kínkeserves az elmúlás.
Némán ordít,hangtalan szám,
fetrengek már…Úr asztalán.
Vergődöm, mint pille szárnya,
a kényelmes, vetett ágyban.
Fáj mindenem, gerincemen
sikoly pattan, sírok csendben.
Ezer tű és ezer szúrás,
kínkeserves az elmúlás.
Némán ordít,hangtalan szám,
fetrengek már…Úr asztalán.
8 hozzászólás
Kedves Edit!
Már attól jobban fogod érezni magad, hogy kiírtad, és nagyon jó helyen vagy.
A legjobbakat!
BÚÉK!
Szeretettel: Szabolcs
Köszönöm, Szabolcs!
Talán már megmaradok.😪
Edit
Kedves Edit!
Határozottan meg!
Áldás legyen rajtad, a Jóisten lásson el Téged bőségesen minden jóval, hogy boldogulásod még a legszebb álmaidat is felülmúlja.
Szeretettel: Szabolcs
❤❤❤
Szia Edit! Remélem most már jobban vagy, használt az is, h kiírtad magadból! Szeretettel: én
Alakulok, kedves Bödön! Köszönöm.
Edit
Kedves Edit!
Remélem jobban vagy már! Ez a versed többet árul el a testi fájdalomnál.
Szeretettel gratulálok: Ica
Köszönöm, Ica, igen…. Edit ❤