nehéz a szó
hangok füstje
mint lázadót
szorít a földre
arcomban por
torkomban sár
sosem tudtam
másutt mi vár
csak néhány lépés
csak ennyi kell még
egy botlás csupán
ennyi elég
kevés volt az álom
kellett a valóság
kevés volt a rossz
kellett a jóság
vakon is látni
ez a legnehezebb
hangot csendbe zárni
napról napra könnyebb
nehéz a szó
hangok rebbenése
bolyong a lázdó
valóság zenésze
nem jár már erre
régóta senki
ezen az úton
nem is lehet menni
kergeti önmagát
minden valamit-akaró
fagyott földön
jég-fehér hó a takaró
nehéz a szó
hangok halott csendje
porlik a márvány
vágyik a rendre
elveszett lélek ül
mélységes kút-magányban
azt hittem Te vagy
de önmagam találtam
nehéz a szó
ha csak nekem mondhatom
magamtól sajnálom
megváltó sóhajom